Keresés
Close this search box.

Vegetatív idegrendszer megbetegedései, kezelési lehetőségei

Tartalomjegyzék

Az idegrendszer

Az idegrendszer két fő részből áll: a központi idegrendszerből (CNS) és a perifériás idegrendszerből (PNS). A központi rendszer a test elsődleges irányító központja, az agyból és a gerincvelőből áll. A perifériás idegrendszer egy ideghálózatból áll, amely összeköti a test többi részét a központi idegrendszerrel.

A két rendszer együtt dolgozik, hogy információkat gyűjtsön a testen belülről és a testen kívüli környezetből. A rendszerek feldolgozzák az összegyűjtött információkat, majd utasításokat küldenek a szervezet többi részéhez.

A legtöbb esetben az agy az idegrendszer többi része által gyűjtött információk végső célpontja. Az adatok megérkezését követően az agy rendezi és fájlozza azokat, mielőtt kiadná a szükséges parancsokat.

Az agy sok különböző részre oszlik. A nagyagy és az agytörzs kezelik az agy teljes munkaterhelésének egy részét, beleértve a memória tárolását és visszakeresését, valamint a testmozgások simává tételét.

Bár az agy a vezérlőközpont, feladata nem lenne lehetséges a gerincvelő nélkül, amely az agy és a test közötti információáramlás fő csatornája.

Az idegrendszer két fő alrendszerből áll:

  • Központi idegrendszer: Idetartozik az agy (a retina és a szemben lévő látóideg szerkezetileg az agy része) és a gerincvelő.
  • Perifériás idegrendszer: Idetartozik az idegrendszer minden olyan része, amely nem az agy és a gerincvelő.

A perifériás rendszer idegei az agytörzsből vagy a gerincvelőből ágaznak ki. Mindegyik ideg a törzs vagy a végtagok egy bizonyos területéhez kapcsolódik, és felelős az ezekbe a régiókba irányuló és onnan induló kommunikációért.

A PNS kisebb komponensekre is felosztható: szomatikus és autonóm rendszerekre. A szomatikus idegrendszer központja a test azon részeit érinti, amelyeket az ember tetszés szerint irányíthat, az autonóm pedig segít az akaratlan funkciók, például a vér pumpálásában.

A vegetatív idegrendszer

Avegetatív idegrendszeraz általános idegrendszer része, amely szabályozza testünk automatikus működését, amelyre szüksége van a túléléshez. Ezek olyan folyamatok, amelyekre nem gondol, és amelyeket az agy irányít, miközben ébren van, vagy alszik.

Három részre bomlik, mindegyiknek megvan a maga feladata:

  • Szimpatikus idegrendszer: Ez a rendszer aktiválja a test folyamatait, amelyek segítenek szükség esetén, különösen stressz vagy veszély idején (vegetatív idegrendszer szimpatikus hatásai).
  • Paraszimpatikus idegrendszer: A vegetatív idegrendszernek ez a része a szimpatikus idegrendszerének az ellenkezőjét teszi. Ez a rendszer felelős a test pihenési és emésztési folyamataiért.
  • Enterális idegrendszer: Ez a része szabályozza, hogy a szervezet hogyan emészti fel az ételt.

Mi a feladata?

A vegetatív idegrendszer feladata, hatásai a szervezetre:

  • Szem: Nem érinti közvetlenül a látást. Mindazonáltal kezeli a pupillák szélességét (szabályozza, hogy mennyi fény jusson a szembe) és a szem által a fókuszáláshoz használt izmokat.
  • Könnymirigyek (szemek), nasopharyngealis (orr) és nyálmirigyek (szájmirigyek): Szabályozza a szem körüli könnyrendszert valamint az orrfolyást.
  • Bőr: Szabályozza a szervezet izzadási képességét. Szabályozza azokat az izmokat is, amelyek miatt a haj feláll, vagy amitől úgynevezett libabőrösek leszünk.
  • Szívés keringési rendszer: Szabályozza, hogy milyen gyorsan és keményen pumpál a szív, és mekkora az erek szélessége. Ezek a képességek segítik az autonóm rendszert a pulzusszám és vérnyomás szabályozásában.
  • Immunrendszer: A paraszimpatikus idegrendszer reakciókat válthat ki az immunrendszerből. Ez megtörténhet fertőzésekkel, asztmás rohamokkal és allergiás reakciókkal, hogy csak néhányat említsünk.
  • Tüdők: Szabályozza a légutak szélességét, a levegőt a tüdőbe, és az onnan kivezető járatok hálózatát.
  • Belekés vastagbél: Irányítja az emésztési folyamatot a vékonybéltől a vastagbélig. Az autonóm idegrendszer a végbél izmait is zárva tartja, amíg készen nem áll a könnyítésre és a székletürítésre.
  • Májés hasnyálmirigy: Szabályozza, hogy a hasnyálmirigy mikor bocsát ki inzulint és más hormonokat, és mikor alakítja át a máj a különböző tárolt energiáit glükózzá, amelyet sejtjei felhasználhatnak.
  • Húgyúti rendszer: Kezeli a hólyag izmait, beleértve azokat az izmokat is, amelyek zárva tartják, amíg készen nem áll a megkönnyebbülésre és a vizelésre.
  • Reproduktív rendszer: Kulcsszerepet játszik szervezet szexuális funkcióiban, beleértve az izgalom érzését (erekció és folyadékok kiválasztása) és az orgazmus képességét.

Felépítése

Az autonóm idegrendszer felépítése hasonló az általános idegrendszeréhez. A fő sejttípusok a következők:

  • Neuronok: Ezek a sejtek jeleket küldenek és közvetítenek.
  • Gliasejtek: Ezek a sejtek nem továbbítanak vagy közvetítenek idegrendszeri jeleket. Ehelyett segítő vagy támogató sejtjei a neuronoknak.
  • Magok: Ezek olyan idegsejt-klaszterek, amelyek azért vannak csoportosítva, mert ugyanazok a munkáik vagy kapcsolataik vannak.
  • Ganglionok: Rokon idegsejtek csoportjai. Általában nem mindegyiknek ugyanaz a munkája vagy kapcsolata, de nagyjából ugyanazon a területen vannak, vagy ugyanahhoz a rendszerhez kapcsolódnak. Példák erre a cochlearis és vestibularis ganglionok, amelyek a hallás- és egyensúlyérzékhez tartoznak.

Állapotok, melyek hatással vannak a vegetatív idegrendszerre

Az autonóm neuropátiának számos feltétele és oka van, ami olyan károsodást vagy betegséget jelent, amely az autonóm idegrendszert érinti. Gyakori példák a következők:

  • 2-es típusú cukorbetegség. A kontrollálatlan 2-es típusú cukorbetegség idővel károsíthatja az autonóm idegrendszert. Példa erre az ortosztatikus hipotenzió: a vérnyomása leesik, amikor feláll. A diabéteszes neuropátia károsíthatja az idegeket, amelyek normál esetben vérnyomás-emelkedési reflexet váltanak ki, amikor feláll.
  • Amiloidózis. Ez az állapot hosszú távú idegkárosodást okoz, mivel a rosszul működő fehérjemolekulák felhalmozódnak a test különböző részein.
  • Autoimmun és gyulladásos állapotok. Ennek egyik fő példája a Guillain-Barré-szindróma.
  • Veleszületett és genetikai állapotok. Ezek születéskor fennálló rendellenességek vagy állapotok. Példa erre a Hirschsprung-kór.
  • Fertőzések. Idegkárosodást okozhatnak a vírusok, például a HIV, vagy a rovarcsípésből származó baktériumok, amelyek Lyme-kórt vagy Chagas-kórt okoznak. Egyéb fertőzések, amelyek szintén ezt tehetik, a botulizmus vagy a tetanusz.
  • Többrendszeri atrófia. Ez a súlyos állapot hasonló a Parkinson-kórhoz, és idővel károsítja az autonóm idegeket.
  • Mérgek és toxinok. A mérgező nehézfémek, például a higany vagy az ólom károsíthatják az autonóm idegeket. Sok ipari vegyszer is okozhat ilyen károkat. Az alkohol mérgező hatást gyakorolhat az autonóm idegekre is.
  • Trauma. A sérülések idegkárosodást okozhatnak, amely hosszú távú vagy akár maradandó is lehet. Ez különösen akkor fordul elő, ha olyan sérülések vannak a gerincvelőben, amelyek károsítják vagy elvágják az autonóm kapcsolatokat.
  • Daganatok. A rák és a jóindulatú (ártalmatlan) növekedés egyaránt megzavarhatja az autonóm idegrendszert.

A károsodás tünetei

A vegetatív idegrendszer zavara, tünetei a károsodás helyétől függenek. Az olyan betegségek esetén, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a károsodás számos helyen előfordulhat a szervezetben. Károsodásának legvalószínűbb tünetei a következők:

  • Szívritmuszavarok (beleértve az aritmiákat)
  • Szédülés vagy ájulás felálláskor
  • Nyelési nehézség
  • Emésztési zavarok
  • Székrekedés
  • Inkontinencia (hólyag vagy bél)
  • Szexuális diszfunkció
  • Túl sok vagy túl kevés izzadás
  • Problémák a meleg elviselésével

Diagnosztizálása

Számos teszt segíthet a vegetatív idegrendszeri problémák diagnosztizálásában. A külső és belső tüneteken keresztül, valamint az alábbi vizsgálatok valamelyikével diagnosztizálható nyugalmi állapotban. Ezek a következők:

  • Vérvizsgálatok (ezek számos gondot kimutathatnak, az immunrendszeri problémáktól kezdve a toxinokig és mérgekig, különösen fémek, például higany vagy ólom).
  • Elektrokardiogram (EKG)
  • Elektroencefalogram (EEG)
  • Elektromiogram (idegvezetési teszt)
  • Genetikai vizsgálat
  • Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

A vegetatív idegrendszer gyógyítása

Az autonóm idegrendszeri állapotok kezelése nagyon specifikus lehet a kérdéses állapottól függően. Néhányuk kezelheti magát az állapotot vagy akár egy mögöttes okot is, míg mások csak az állapot tüneteit kezelhetik, különösen akkor, ha az állapotra nincs gyógymód vagy kezelés. Ez azt jelenti, hogy ezekre az állapotokra nem létezik egy mindenki számára megfelelő kezelés, a keresés pedig több időbe kerül. Működik néhány gyógyszer az állapotok némelyikén, de nem mindegyiken. A vegetatív idegrendszer gyógyszerei nem közvetlenül érik el a hatásukat.

Természetes gyógymódok

A kognitív funkciók javítására természetes agyserkentő készítmények is alkalmazhatók. A süngomba idegrendszeri megbetegedésekre évszázadok óta használatos a kínai orvoslásban, jótékony hatásairól viszont napjainkban is ismeretes. Az idegsejtek gyorsabb regenerációja mellett a fáradtsággal is küzd, emellett a jobb alvásért is alkalmazható.  A vegetatív idegrendszer erősítése omega-3 zsírsavak rendszeres fogyasztásával is elérhető.

Hogyan előzhetem meg a problémákat?

Az autonóm idegrendszer károsodásának megelőzése a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a rendszert érintő állapotokat. A legjobb megelőző intézkedések a következők:

  • Kiegyensúlyozott étrend. A vitaminhiány, különösen a B12-vitamin, károsíthatja az autonóm idegrendszert, valamint a C-vitamin is számos folyamatban részt vesz a szervezetben.
  • Kerülje a kábítószer- és alkoholfogyasztást. Károsíthatja az autonóm idegrendszert.
  • Legyen fizikailag aktív és tartsa meg az egészséges testsúlyt. Ez segíthet megelőzni vagy késleltetni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, amely idővel károsítja az autonóm idegeket. Segítségével elkerülheti a sérüléseket, amelyek károsíthatják a gerincvelő azon területeit, amelyek hatással lehetnek a vegetatív idegrendszerre.
  • Szükség szerint viseljen biztonsági felszerelést. A sérülések az idegkárosodás fő forrásai. A munka- és játéktevékenység során a biztonsági felszerelések használata megóvhatja Önt az ilyen típusú sérülésektől, vagy csökkentheti a sérülések súlyosságát.
  • Kezelje a krónikus betegségeket az ajánlásoknak megfelelően. Ha olyan krónikus betegsége van, amely hatással lehet az autonóm idegekre – különösen a 2-es típusú cukorbetegség –, lépéseket kell tennie ennek az állapotnak a kezelésére. Ez korlátozhatja a betegség hatásait, vagy késleltetheti a rosszabbodás időtartamát.

Összegezve

Az autonóm idegrendszer létfontosságú része az életének. Legtöbbször nem is kell rá gondolnia, mégis továbbra is teszi a dolgát. A testének, különösen az idegrendszerének gondozása a legjobb módja annak, hogy elkerülje azokat az állapotokat, amelyek autonóm idegkárosodást okozhatnak. Így folyamatosan arra koncentrálhat, amire az életében igazán szeretne odafigyelni.

Források:

https://my.clevelandclinic.org/health/body/23273-autonomic-nervous-system

https://www.healthline.com/human-body-maps/nervous-system#1

Kategóriák

Legnépszerűbb termékeink

Iratkozz fel és spórolj!

Legnépszerűbb cikkeink