Alzheimer-kór: hogyan ismerjük fel, és mit tehetünk ellene?

Mi az Alzheimer-kór? A demencia egy fajtája, amelyben az agysejtek elpusztulnak. Az állapot befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést. Az Alzheimer-szövetség szerint ez a betegség a demenciás esetek 60-80 százalékáért felelős. Gyakrabban fordul elő 65 év felettieknél, de néhány embernél korán jelentkezik, és már a 40-es, 50-es éveikben is mutatkoznak a tünetek. Ez egy progresszív betegség, amely […]

Alzheimer-kór
Alzheimer-kór: hogyan ismerjük fel, és mit tehetünk ellene?

Mi az Alzheimer-kór?

A demencia egy fajtája, amelyben az agysejtek elpusztulnak. Az állapot befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést. Az Alzheimer-szövetség szerint ez a betegség a demenciás esetek 60-80 százalékáért felelős. Gyakrabban fordul elő 65 év felettieknél, de néhány embernél korán jelentkezik, és már a 40-es, 50-es éveikben is mutatkoznak a tünetek.

Ez egy progresszív betegség, amely idővel súlyosbodik. A diagnózis után a betegek átlagosan 4-20 évig élhetnek.

Tünetei és kezelése a korai felismeréssel és a korai beavatkozással segít meghosszabbítani és javítani az életminőséget.

Felfedezése

Egy Alois Alzheimer nevű német orvos először 1906-ban figyelte meg az Alzheimer-kórt. Egy Auguste D. néven ismert pácienst vizsgált, akinek emlékezetkiesése és egyéb gondolkodási problémái voltak.

A páciens halála után Dr. Alzheimer megjegyezte, hogy a páciens agyának egyes részei összezsugorodtak. Egy pszichiáter, aki Dr. Alzheimerrel dolgozott együtt, 1910-ben nevezte el az állapotot.

Az Alzheimer-kór szakaszai

Korai tünetek

Enyhék lehetnek – olyannyira enyhék, hogy nem biztos, hogy észrevesz változást gondolkodásában/viselkedésében. A betegség korai szakaszában valószínűleg gondot okoz az új információk memorizálása. Ennek az az oka, hogy a betegség gyakran az agy azon területeit érinti, amelyek felelősek az új információk megtanulásáért. Újra és újra megismételheti a kérdéseket, elfelejtheti a beszélgetéseket vagy a fontos találkozókat, vagy elveszíthet tárgyakat, például a lakáskulcsokat.

Az időnkénti memóriavesztés az öregedés normális velejárója lehet, így a feledékenység nem feltétlenül az Alzheimer-kór jele. Azonban, ha a probléma súlyosbodik, beszélnie kell orvosával.

A 10 legfontosabb figyelmeztető jel a következő:

  • elfelejti, hova helyezett el egyes tárgyakat
  • memóriavesztés, amely befolyásolja a mindennapi életet
  • tervezési/problémamegoldási nehézségek
  • tovább tart a normál napi feladatok elvégzése
  • időérzékének elvesztése
  • nehézségei vannak a távolság meghatározásával és a színek megkülönböztetésével
  • beszélgetés követésének nehézségei
  • rossz ítélőképesség, rossz döntések
  • tartózkodás a társadalmi tevékenységektől
  • hangulati és személyiségváltozások, fokozott szorongás

Mérsékelt tünetek

Az agy további régióira terjed. A család és a barátok felismerhetik a gondolkodásában és viselkedésében bekövetkezett változásokat. Néha nehéz felismerni magunkban a memóriaproblémákat, azonban a betegség előrehaladtával árulkodó tüneteket ismerhet fel magában, mint például a zavartság és a rövidebb figyelem. Ahogy egyre több agysejt pusztul el, a mérsékelt jelek kezdenek megjelenni, amelyek a következők:

  • akadályok a barátok és a családtagok felismerésében
  • nyelvi nehézségek és gondok az olvasás, írás, számokkal való munka során
  • nehezére esik a gondolatok rendszerezése és a logikus gondolkodás
  • képtelen új feladatokat megtanulni, új/váratlan helyzetekkel megbirkózni
  • dühkitörések
  • perceptuális-motoros problémák, mint például a székből való felállás és az asztalterítés nehézségei
  • időnkénti izomrángások
  • hallucinációk, téveszmék, gyanakvás, paranoia és ingerlékenység
  • az impulzuskontroll elvesztése, például vetkőzés nem megfelelő időben/helyen
  • vulgáris nyelvezet
  • viselkedési tünetek súlyosbodása, mint például nyugtalanság, izgatottság, szorongás, könnyezés és bolyongás – különösen késő délután/este

Súlyos tünetek

A betegség ezen pontján az agyi plakkok (az agysejteket elpusztító fehérjecsoportok) és a haldokló idegsejtek – amelyek egymás körül csavarodnak – megjelenhetnek az agy képalkotó tesztjein. Ez az utolsó szakasz. Az emberek ebben a szakaszban elveszítik az uralmat a fizikai funkciók felett, és másoktól függenek, gondozásra szorulnak. Gyakrabban alszanak, és nem tudnak kommunikálni vagy felismerni szeretteiket.

Egyéb tünetei a következők:

  • a hólyag és a bélrendszer szabályozásának hiánya
  • fogyás
  • rohamok
  • bőrfertőzések
  • nyelési nehézség

A fizikai funkció elvesztése miatt a késői stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők komplikációkkal küzdhetnek. A nyelési nehézség folyadék belélegzését eredményezheti a tüdőbe, ami növeli a tüdőgyulladás kockázatát. Alultápláltságtól és kiszáradástól is szenvedhetnek. A mozgáskorlátozottság növeli a felfekvések kockázatát is. A betegség esetén idős korban a felfekvések nagyobb kockázata mellett arra is jól oda kell figyelni, hogy a hétköznapi élet teendői is nehezebben fognak menni. Nagy odafigyeléssel, gondozással pedig megkönnyíthetjük a beteg mindennapjait, azt nagy gonddal kezeljük, amit önerőből már nem képes megtenni.

A betegek számára a kór nem mindig válik nyilvánvalóvá, pedig a különböző neurológiai képességek nagy része egyre nehezebben megy.

Az alzheimer kór tünetei esetén romlik a központi idegrendszer és a pszichés képesség. Amikor betegsége enyhe szakaszról mérsékeltté válik, érdemes neurológia tesztek egyikét (pl. MRI) elvégezni, és szakember segítségét kérni a további teendőkhöz és a megfelelő tájékoztató beszélgetésekhez.

A betegséget nem mindig egyszerű felismerni, mivel a kezdeti fázisban még nem vagy csak nehezen mutatkoznak meg az első tünetek.

Ez a demencia leggyakoribb formája

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A demencia kifejezést a memóriavesztéshez és a csökkent kognitív képességekhez kapcsolódó agyi betegségek meghatározására használják. Valószínűleg a legismertebb típus, de vannak más típusú demenciák is.

Ezek a következők:

  • vaszkuláris demencia
  • demencia Lewy-testekkel
  • vegyes demencia
  • Parkinson-kór okozta demencia
  • Huntington-kór által okozott demencia

A 2022-es statisztikák szerint az Egyesült Államokban több mint 6,5 millió ember szenved Alzheimer – kórban.

A demencia egyéb lehetséges okai

  • gyógyszeres mellékhatások
  • depresszió
  • B-12 vitamin hiány
  • krónikus alkoholizmus
  • bizonyos agyi daganatok, fertőzések
  • vérrögök az agyban
  • anyagcsere-egyensúlyzavarok, beleértve a pajzsmirigy-, vese- és májbetegségeket

Kezelése

Jelenleg nincs gyógymód az Alzheimer-kórra. Ha egyszer egy személynél megjelennek a jelek – emlékezetkiesés és tanulási, ítélőképességi, kommunikációs és mindennapi problémák –, nincs olyan kezelés, amely megállíthatná vagy visszafordíthatná ezeket.

Mégis vannak olyan gyógyszerek, amelyek egyes embereknél enyhíthetik a tüneteket. Lelassíthatják a súlyosbodását, és hosszabb ideig segíthetik az agy jobb működését, kognitív funkciókat. A süngomba évszázadok óta kiemelt figyelmet kap az idegrendszeri megbetegedések tüneteinek természetes enyhítésében. Bioaktív anyagainak köszönhetően kiváló agyserkentő, valamint a fáradtság ellen is harcol.

Hogyan épül fel a diagnózis?

Diagnosztizálásához az orvosok kórtörténetet, mentális állapotteszteket, fizikai és neurológiai vizsgálatokat, diagnosztikai teszteket (Alzheimer-kór teszt) és agyi képalkotást használhatnak.

Előfordulása nőknél

Az Alzheimer-szövetség jelentése szerint az aránya lényegesen nagyobb a nők körébenA korábban készült éves jelentés szerint a kialakulásának élethosszig tartó kockázata a nők esetében nagyjából 1:5. A férfiak esetében az arány ennek a fele, 1:10.

A nők magasabb arányának egyik oka az, hogy a nők általában tovább élnek. Az életkort tartják a legnagyobb kockázatnak a kialakulásában.

A betegség fiatalkorban is előfordulhat

Leggyakrabban az idősebb felnőtteket érinti, de a 30-as vagy 40-es éveikben járó emberekre is veszéllyel lehet. Fiatalkori Alzheimer-kór akkor lép fel, ha a beteg 65 évnél fiatalabb – azonban gyermekkori Alzheimer-kór is ismeretes.

Az oktatás szerepe

Összefüggés van a magasabb iskolai végzettség és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázata között. A magas szintű oktatás fiatal kortól kezdve másképp alakíthatja az agyat. Az új dolgok tanulása több kapcsolatot hoz létre a neuronok között, és ellenállóbbá teheti az agyat a károsodásokkal szemben.

Soha nem késő tanulni valami újat és bővíteni közösségi kapcsolatait. A csoportos tevékenységek végzése vagy több társasági kapcsolat szintén csökkentheti a kockázatot.

Fontolja meg a következő dolgokat, amelyek különösen jót tesznek az agynak:

  • Tanulás (pl. nyelvek)
  • Hangszereken játszani
  • Közösségi csoportokhoz való csatlakozás a társadalmi érintkezés növelése érdekében

Az Alzheimer-kór a vezető halálokok közé tartozik

Az Alzheimer-szövetség kijelenti, hogy az Alzheimer-kór a hatodik vezető halálozási ok az Egyesült Államokban. A 65 éves kor felettiek közül körülbelül 1 ember hal meg Alzheimer-kórban vagy a demencia más formájában.

Csak a szívbetegségek, a rák, egyes légúti betegségek, a szélütés és a balesetek okoztak több halálesetet.

Többek között a magas vérnyomás, a szív illetve érrendszeri betegség, a cukorbetegség és a COVID sem befolyásolja a betegséget.

Visszafordítható?

Az Alzheimer-kór visszafordítása jelenleg nem lehetséges, az újabb kezelések azonban lelassíthatják a progresszióját.

Az új tanulmányok ígéretes eredményeket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a jövőben visszafordítható az Alzheimer-kór.

A várható élettartam változó

Nehéz megjósolni, meddig fog élni valaki, aki Alzheimer-kórban szenved. Nagyon sok tényező határozza meg a diagnózis után várható élettartamot.

Az a szakasz, amelyben egy személy diagnózist kap, befolyásolja a várható élettartamot. Az Alzheimer-kór előrehaladása is személyenként változik. A kor és idő előrehaladtával a tünetek erősödhetnek, ezért további vizsgálatok elvégzése szükséges.

Becslések szerint az emberek átlagosan 4-8 évig élnek a diagnózis után. Vannak emberek, akik akár 20 évig is élnek az Alzheimer-kór halál bekövetkezése előtt.

Összegezve

Az Alzheimer-kór egy gyógyíthatatlan betegség, mely a demencia egyik leggyakoribb formája.  Progresszív betegség, átlagosan 4-20 év a várható élettartam a diagnózis után. Kezelésével enyhülhetnek a tünetek, valamint lassítható a folyamat. Egyes készítményekkel, amelyek a szellemi egészségünk megőrzésére szolgálnak visszaszorítható a betegség lefolyása, viszont megállítani vagy visszafordítani nem lehet.

Források:

https://www.healthline.com/health/alzheimers-disease-symptoms

https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/alzheimers-disease/earlyonset-alzheimer-disease

https://www.healthline.com/health/alzheimers/reverse-alzheimers

https://www.alz.org/alzheimers-dementia/diagnosis

Ha kíváncsi vagy az új termékeinkre, exkluzív tartalmainkra, iratkozz fel hírlevelünkre!