Mi a közös Ötziben, az ősemberben és Szolzsenyicinben? Mindkettőjüket kapcsolatba hozták a chagával, és míg az elsőnek nincs köze hozzá, a másik feltehetőleg nem ettől gyógyult meg. Ugyanakkor csak 2020-ban közel negyven tanulmány foglalkozik a gomba sokrétű gyógyhatásával: a chaga csökkenti a vércukor– és koleszterinszintet, antivirális hatású, segít a rák megelőzésében és kezelésében, erősíti az immunrendszert, csökkenti a gyulladásokat, erős antioxidáns, ezáltal lassítja az öregedési folyamatokat.
Hol terem a hamvaskéreg gomba?
A chaga (inonotus obliquus), magyar nevén a hamvaskéreg gomba az északi féltekén, elsősorban a sarkkör közeli területeken él, Szibériától Kanadáig mindenütt megtalálható. Megjelenésében elüszkösödött, égett fatörzshöz hasonlít, azonban a közhiedelemmel ellentétben a fekete felület csupán a magas melanin-tartalomnak köszönheti a színét. Elsősorban nyírfákon telepszik meg, de megtalálható bükkön és tölgyfákon is, azonban fejlődése, hatóanyagtartalma csak a nyíren teljesedik ki. A spóra sérült kéregbe kerülve micéliumszálaival a gesztbe hatol, míg a fertőzés helyén kialakul a jellegzetes, belül sárgásfehér, fekete külsejű tapló. Az ivaros termőtest nem fejlődik ki, amíg a fa él, ezért akár 80 év is eltelhet, mire a fa pusztulása után a kéreg alatt növekedésnek indulhat.
Chaga, az őslakosok gyógygombája
Chaga egészen biztosan nem volt Ötzinél, a keveredést az okozhatja, hogy a felszerelése között talált két gomba közül az egyik a nyírfatapló, ami szintén rendelkezik gyógyhatással, bár közel sem olyan népszerű manapság, mint a fekete vagy sötétbarna hamvaskéreg gomba. Szolzsenyicin a Rákosztályban ír a „titkos orvosságról”, az isszik-kuli gyökérből készült kivonatról, ám azzal valószínűleg a mandragórára utal. Ugyanakkor azt írja, hogy a Moszkva környéki parasztok tea helyett csagát isznak, talán ezért nem lesznek rákosok.
Valójában maga a chaga szó is a komi-permják nyelvből jön, és arról is számos feljegyzés van, hogy a hantik (osztyákok) milyen széles körben használják az elterülő rozsdástaplót. Amellett, hogy tisztító rituálék fontos kelléke volt, menstruálás vagy szülés után a nőket (és néha az újszülötteket) mosták a főzetével – egyfajta fertőtlenítőként. Észak-Amerikában az őslakosok, az indiánok szintén misztikus rituálék, jóslások során használták, de alkalmazták ízületi fájdalmak és gyulladások kezelésére is.
Pótkávétól a gyógyszerig
A ferde likacsosgomba, hogy a gyógygomba másik magyar nevét is felelevenítsük tehát a népi gyógyászatban régóta ismert volt, azonban egészen a múlt századig várni kellett, hogy hatásai széles körben ismertek legyenek. Első, széles körben történő alkalmazása mégsem gyógyhatásának köszönhető: a második világháború során fellépő áruhiány idején Finnországban pótkávéként kezdték el használni. A mai instant kávékkal ellentétben ez még egész éjszakás áztatást jelentett, immunerősítő, energizáló és antioxidáns hatása miatt egészséges alternatíva volt, ám vérhígító volta a mindennapos használatot kérdésessé teszi.
Orvosi alkalmazásra, nem meglepő módon a Szovjetunióban került először sor, ahol az ötvenes években már bekerült a szovjet gyógyszerkönyvbe[1], miután sikeresen alkalmazták kolitisz, emésztőrendszeri fekélyek és gyulladások, bélhurut (gasztritisz), sőt, pikkelysömör (pszoriázis) kezelésére, továbbá rákos betegeknél a kezelések mellékhatásainak a csökkentésére is. Innen ered az interneten még gyakran megtalálható „chromogenikus complex” hatóanyag-tartalom elnevezése is: az akkori tudományos szintnek megfelelően próbálták meghatározni a standard kivonat minőségét. Sajnos az így standardizált kivonatok, bár antioxidáns-tartalmuk magasabb, szinte egyáltalán nem tartalmaznak terpéneket (például szterolokat vagy betulinsavat) és béta-glükánokat, melyek ma a chaga legfontosabb hatóanyagainak tekinthetők.
Az ehetetlen szuperélelmiszer
Mi van a chagában? Habár állaga miatt étkezésre általában nem ajánlják, a chaga valóságos szuperélelmiszer: az aminosavak, zsírsavak és természetesen a poliszaharidok mellett nagy mennyiségben tartalmaz kálciumot, mangánt, magnéziumot, vasat, cinket, rezet, szelént, de céziumot és rubídiumot is, emellett jelentős a B és D vitamin tartalma. Hatóanyagai közül mindenképpen kiemelnénk a már fönt említett melanint, mely vírusölő hatása miatt[2] került a figyelem középpontjába, a szintén említett szterolokat, betulinsavat, emellett kiugróan magas az oxálsav tartalma is (akár tömegének a 10%-a is lehet oxalát).
A tömegének a nagy részét adó poliszacharidok közül kb. 12%-ban tartalmaz béta-glükánokat, 32%-ban pedig lignint, ugyanakkor sejtfalát kitin alkotja, vagyis az egyik legellenállóbb szerves anyag. Éppen ezért értékes hatóanyagtartalmához nem könnyű hozzájutni: nem csak kesernyés íze, de megemészthetetlen rostjai is hozzájárulnak ahhoz, hogy csak kivonat (vizes vagy alkoholos) formájában alkalmazzák. Inotoidol, lanoszterol és egyéb fitoszterol tartalmának nem csak allergia-ellenes hatását[3] köszönheti, de antioxidáns és anti-mutagenikus hatásaihoz is hozzájárulnak[4], míg mások ugyanezen vegyületekhez kötik rákellenes hatásait.
Érdekesség, hogy a chaga természetes vanillint is tartalmaz – habár önmagában nem tartják kellemesnek az ízét, keverékekben érdekes kiegészítője például a kávéknak.
Gyógyhatásai
Az inonotus obliquusgyógyhatásainak évezredes hagyományai megkérdőjelezhetetlenek, ahogy föntebb már kifejtettük, az északi féltekén teljesen elterjedt volt a gyógyszerként történő használata. Már a Szovjetunióban bekerült a gyógyszerkönyvbe, ugyanakkor a „nyugati orvoslás” csak az utóbbi években fedezte fel ismét. A már említett emésztőszervi- és bőrproblémák estén történő alkalmazás mellett nem véletlenül rákellenes[5] hatása miatt a legkeresettebb.
A legenda szerint Vladimir orosz nagyherceg ajkán lévő tumort chagával kezelték. Modern kori kutatások igazolni tűnnek, hogy egész sor daganatos betegség (tüdőrák, mellrák, méhnyakrák, májrák, vastagbélrák stb.) esetén hatásos. Az eredmények alapján úgy tűnik, kettős hatású: nem csupán az immunrendszer erősítésével segíti szervezetünket a tumor elleni harcban, de közvetlenül is hozzájárul a daganatos sejtek pusztulásához (apoptózis)[6].
Antioxodáns hatásával függhet össze élénkítő, sejtöregedést csökkentő hatása. Ugyanakkor allergia-ellenes szerként is hatásos[7], gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatását pedig in vitro (csupán sejtekkel végzett) és in vivo (élő alanyon végzett) kísérletek egyaránt igazolják. Csökkenti a vérnyomást, vércukor- és koleszterinszintet, védi a májat és baktérium-, vírus, és gombaölő tulajdonságokkal is rendelkezik!
A Chaga gomba felhasználása
Ahogy a föntiek alapján kiderült, habár nem mérgező, nyersen emberi fogyasztásra alkalmatlan magas kitintartalma miatt. Ugyanakkor széles körben alkalmazták különféle formákban:
- Gyujtósnak[8]. A hamvaskéreg gomba a taplófélékkel rokon, ezeket a gombákat pedig már az ősidőktől használják tűzgyújtásra. A chagát az indiánok is elsősorban erre használták, mert kiszárítva igen gyúlékony, már a legkisebb szikrától is lángra kap.
- Pipa-szertartásoknál. Meglepő módon nem csak az amerikai őslakosok, hanem Japánban az ainuk is rituálisan füstölték el egyfajta pipa-ceremónia során. Ugyanakkor a mai Oroszország területén élő népek is használták hasonlóan, vagyis a meggyújtott gomba füstjét lélegezték be.
- Tisztító-szertartásoknál. Ugyancsak hasonló módon használták Szibériában és Észak-Amerikában: egy kis darab chagát meggyújtottak, majd a vörösen izzó gyógygombát egy edény vízbe dobták. Az így készült vízzel végezték a rituális tisztálkodást. Meglepő módon az antimikrobiális hatása miatt az így készült „szappan-víz” hatása a hipermangános fürdőhöz hasonlóan antiszeptikus volt.
- Kávénak. Míg a finneket a szükség vitte rá, föntebb írtuk, Szolzsenyicintől tudjuk, hogy a Moszkva-környéki parasztok is tea helyett fogyasztották. Mára közkedvelt kávé-ízesítővé vállt, adaptogén volta miatt úgy tartják, a szorongás, fáradtság, sőt, a stressz által kiváltott depresszió ellen is hatásos. Mivel pedig más módon stimulálja az agyat, mint a koffein, íze mellet hatásaival is tökéletesen egészíti ki a kávét.
- Gyógyteának. Mivel őrölve, porítva a rendkívül kemény kitin miatt gyógyhatása nem érvényesülne, a chagát kiszárították, majd egy diónyi darabot felaprítottak, néhány percig főztek egy csészényi vízben, majd még melegen elfogyasztották. A kúrát a tünetek megszűnéségi folytatták.
- Kivonatként. A chagából a leghatásosabb kivonatot készíteni. Alkoholos kivonat esetén 1 l alkoholhoz, akár vodkához, 100 g szárított és őrölt gombaport adnak, majd 10-14 nap után leszűrik. Hasonlóképpen készül a vizes kivonat, azzal a különbséggel, hogy azt szűrés után „be kell főzni”, míg csak a por marad. Mindkét kivonatból naponta 1-2x fél-egy kávéskanálnyi ajánlott. Leghatásosabb a tinktúra készítése, mikor mindkét eljárást alkalmazzák. Az alkohol ugyanis nem bontja le jól a kitint, viszont a vízben nem oldódó összetevőket, mint a fitoszterolokat és a betulinsavat kioldja. A főzéssel ugyanakkor a poliszacharidokat és polifenolokat nyerhetjük ki – ez azonban elég hosszú és bonyolult eljárás. Szerencsére ma már a kivonatokat kapszula formában is élvezhetjük!
A chaga kivonat adagolása
A chaga gomba adagolása[9] sok tényezőtől függ, kivonatként 100 és 5000 mg között igen széles skálán mozgó mennyiségben alkalmazzák. Daganatos elváltozásoknál már kisebb mennyiségben is hatékony[10], míg memóriajavító hatását[11] magasabb dózis mellett történő adagolásnál figyeltek meg. Antioxidáns, immunomoduláns és gyulladáscsökkentő hatása is már egészen kis adagoknál is érvényesül. Mint minden esetben, a kezelőorvossal történő egyeztetés szükséges a pontos adagolás megállapításához. Érdemes ugyanakkor kisebb adagokkal kezdeni a kúrát, akár egyetlen kapszulával, majd fokozatosan emelni az adagot.
Habár a chaga gomba kivonat szedése biztonságos még nagy dózisban is, bizonyos betegségek esetén a használata nem ajánlott:
- Autoimmun betegségek, például Szklerózis multiplex, lupusz, rheumatoid artritisz. A gyógygomba aktívabbá teheti az immunrendszert, ezért ezeknek a betegségeknek a tünetei erősödhetnek. Ugyanezért nem ajánlott a szedése immun-szupresszáns kezelések idején.
- Vérzékenység. A hamvaskéreg-gomba vérhígító hatású, ezért vérzékenységben szenvedőknek a szedése nem ajánlott. Nem ajánlott továbbá más, vérhígító hatású készítménnyel (Aszpirin, Serrazimes stb.) együttesen alkalmazni.
- Cukorbetegség. A gyógygomba csökkenti a vércukorszintet, ezért cukorbetegek ne, vagy csak felügyelettel alkalmazzák. Hasonló okok miatt nem ajánlott vércukorszint-csökkentő gyógyszerekkel egy időben szedni. Cukorbetegeknek a kezelőorvossal történő egyeztetésen túl a gyakoribb vércukorszint mérés is javasolt.
- Műtétek előtt. Mivel vérhígító és a vércukorszintre is hatással van, növelheti a vérzések kockázatát műtétek alatt, ezért azt megelőzően legalább 2 héttel javasolt a chaga szedésének a felfüggesztése.
- Vesebetegségek. Magas oxálsav-tartalma miatt tartós fogyasztás esetén a chaga károsíthatja a veséket, ezért kerülendő.
Tudjon meg többet a tudományos kutatásokon alapuló tényekről a chaga gomba, hamvaskéreg (Inonotus obliquus) gyógygombáról.
Források:
[1] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0378874114002827 [2] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33533211/ [3] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32035309 [4] https://www.mskcc.org/cancer-care/integrative-medicine/herbs/chaga-mushroom [5] https://www.medicalnewstoday.com/articles/318527 [6] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25861415/ [7] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23535020/ [8] https://www.beaverbushcraft.co.uk/page_4140656.html [9] https://ascopost.com/issues/july-10-2019/chaga-mushroom/ [10] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4946216/ [11] https://pubs.rsc.org/en/content/articlehtml/2011/fo/c1fo10037h
