A petefészekrák egy súlyos nőgyógyászati betegség, melyet nehéz felismerni korai stádiumában, hiszen alig jelentkeznek tünetei, későbbi stádiumaiban pedig már nehezen gyógyítható.

Mi az a petefészekrák?

A petefészekrák egy rosszindulatú daganatos betegség, amely a női nemi szerven, a petefészken alakul ki. A petefészek a női szaporító rendszer részét képezi, feladata a női nemi hormonok és a szaporodáshoz szükséges petesejtek termelése. Páros női nemi szerv, tehát kettő van belőlük, melyek ovális alakúak, körülbelül mandula nagyságúak és a medencében, az anyaméh két oldalán fekszenek a petevezetékek alatt. A petefészek alsó végét szalag köti az anyaméhhez, felső vége pedig a petevezeték szabad hasűri végével érintkezik.

A petefészekrák akkor következik be, amikor a petefészkekben vagy azok közelében lévő sejtek DNS-ében mutációk alakulnak ki, melyek arra késztetik a sejteket, hogy gyorsan növekedjenek és szaporodjanak, rákos sejtek tömegét, azaz tumort hozva létre. 

Elterjedését tekintve az ötödik leggyakoribb ráktípus a nők körében, tehát nem túl gyakori, azonban annál veszélyesebb: több halálesetet okoz, mint más daganatok a nők körében. Minél korábban fedezik fel és kezelik a petefészekrákot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A petefészekrákot azonban nehéz korán felismerni: előfordulhat, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon későn jelentkeznek a tünetek, amikor a betegség már előrehaladott stádiumba került, és kevés az esély a gyógyulásra.

A daganat leggyakrabban az 50 év feletti nők körében fordul elő, változókort követően, gyakorisága az életkor előrehaladtával fokozatosan növekszik.

A petefészekrák okai és rizikófaktorai

A petefészekrák kialakulásának okai még mindig nem ismertek, de az orvosok számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek növelik kialakulásának kockázatát: 

• Öröklött génmutációk A petefészekrákok kis százalékát a szülőktől örökölt génváltozások okozzák. A petefészekrák kockázatát növelő gének közé tartoznak a BRCA1 és a BRCA2 gének, melyek növelik a mellrák kockázatát is.
• Idősebb kor. A petefészekrák kockázata az életkor előrehaladtával növekszik, és a legtöbb esetben a menopauza után következik be. 10-ből 8 petefészekrákkal diagnosztizált nő 50 év feletti, de a betegség néhány ritka típusa előfordulhat fiatalabb korosztálynál is.
• Túlsúly vagy elhízás. A túlsúlyos nők körében gyakoribb a petefészekrák.
• Posztmenopauzális hormonpótlás. A menopauza jeleinek és tüneteinek kezelésére szolgáló hormonpótló terápia szintén növelheti a petefészekrák kockázatát.
• Endometriózis. Az endometriózis egy gyakran fájdalmas rendellenesség, amely során a méh nyálkahártyája a méhen kívül máshol is megtalálható a szervezetben.
• A korai menstruáció vagy a késői menopauza is növelheti a petefészekrák kockázatát.
• Családi kórelőzmény. Nagyobb valószínűséggel jelentkezik a betegség azoknál, akik családjában már előfordult a betegség, főleg ha egy közeli hozzátartozó (testvér vagy anya) szenvedett benne.
• Szülés. Nagyobb a petefészekrák kockázata azoknál a nőknél, akik soha nem estek teherbe, nem szültek, vagy 35 éves kor felett szültek először.

A petefészekrák tünetei

Korai stádiumában előfordulhat, hogy egyáltalán nem produkál semmilyen tünetet.

Ha megjelennek a tünetek, akkor azok más állapotokhoz, például premenstruációs szindrómához, irritábilis bél szindrómához vagy átmeneti hólyagproblémához hasonlíthatnak. A petefészekrákban azonban a tünetek hosszú távon is fennállnak és súlyosbodnak.

A petefészekrák tünetei közé tartozhatnak:

• fájdalom vagy nyomásérzet a medencében;
• váratlan hüvelyi vérzés;
• has- vagy hátfájdalom;
• puffadás;
• evés közben gyorsan jövő jóllakottság érzés;
• a vizelési szokások megváltozása, például gyakoribb vizelés;
• a székletürítési szokások megváltozása, például székrekedés;

Ha ezen tünetek bármelyike kéz hétig vagy tovább tart, orvoshoz ajánlott fordulni. 

További tünetek lehetnek:

• hányinger és emésztési zavarok;
• étvágycsökkenés;
• fogyás;
• légszomj;
• fáradtság.

Hogyan csökkenthető a petefészekrák kialakulásának esélye?

Jelenleg nincs ismert módszer a biztos megelőzésére, de van néhány olyan lépés, amely által csökkenthető a kialakulásának kockázata:

• Fogamzásgátló tabletták szedése hosszú időn keresztül;
• Sebészeti beavatkozások a nemi szerveken (például petevezeték elkötés, petefészkek eltávolítása vagy méheltávolítás);
• Szülés és szoptatás.

A petefészekrák diagnosztizálása

Amennyiben a petefészekrák tüneteit észleljük magunkon, mindenképpen forduljunk orvoshoz a problémával, aki alaposan kifaggat a tünetekről, majd laborvizsgálatokra küld. A petefészekrák gyanúja miatt elsősorban vérvizsgálatot fog javasolni az orvos, mely során a CA125-szint meghatározása kap a legnagyobb hangsúlyt. A CA125 egy úgynevezett tumormarker, melynek szintje megnövekedik petefészekrák esetén. Az emelkedett CA125- szint azonban nem jelenti azt, hogy biztosan petefészekrákkal állunk szemben, mivel más állapotok is okozhatják, például endometriózis, mióma vagy akár terhesség is.

Ha a laborvizsgálat magas CA125-szintet mutat ki, akkor képalkotó vizsgálatok következnek. Elsőként általában ultrahang vizsgálattal kezdenek, amely során magas frekvenciájú hanghullámok segítségével vizsgálják a test belső szerveit. Ez történhet a hasfalon keresztül, amikor egy ultrahangos szondának nevezett kis eszközt mozgatnak a hason, hogy képet készítsenek a petefészekről, vagy hüvelybe vezetett vizsgálófej segítségével. 

Az ultrahangos vizsgálatot CT-vizsgálat követheti, amely során különböző szögekből készítenek képeket a petefészekről és segíthet megállapítani, hogy a rák átterjedt-e más szervekre. A CT-vizsgálatok nem mutatják ki jól a kis méretű daganatokat, de a nagyobb daganatokat annál inkább, és lehet látni, hogy a daganat mennyire terjedt el. 

Az orvos további vizsgálatokat is elrendelhet, melyek segítségével megállapítja, átterjedt-e más szervekre is a rák: ilyen a laparoszkópia, MRI, biopszia, tüdőröntgen, stb.

Gyógyulási esélyek

A petefészekrák minden típusa kezelhető, ha korai stádiumban diagnosztizálják. Egyes típusok a későbbi szakaszokban is jól kezelhetők, ennek ellenére a nőgyógyászati daganatok közül a petefészekrák a leggyakoribb halálok. Ez főként annak az eredménye, hogy nehéz korán diagnosztizálni, hiszen szinte egyáltalán nem jelentkezik tünet a korai stádiumaiban.

A petefészekrák túlélési statisztikáit figyelembe véve ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már sokkal nagyobbak a túlélési esélyek, mint pár évtizede. 

A petefészekrák kezelési módszerei

A petefészekrák kezelése több tényezőtől függ: először is, hogy mennyire terjedt el; milyen az általános egészségi állapotunk, valamint attól is, hogy tervezünk-e még gyermeket vállalni a jövőben. A petefészekrák kezelésének alapja a műtét és kemoterápia.

Műtét

A petefészekrák fő kezelési módszere, melynek során eltávolíthatják a petefészkeket, a petevezetéket, a méhet. Az orvos figyelembe veszi a beteg preferenciáit, későbbi gyerekvállalási terveit, amennyiben ez lehetséges. A betegség korai stádiumában elegendő lehet az érintett petefészek eltávolítása, mely lehetővé teszi a későbbi gyerekvállalást, későbbi stádiumaiban viszont szükségessé válhat eltávolítani a petevezetékeket és méhet is.

Kemoterápia

A kemoterápia során gyógyszereket használnak a rákos sejtek elpusztítására, melyek intravénásan vagy szájon át, tabletta formájában is beadhatók. 

A kemoterápiát a legtöbb esetben a műtét után alkalmazzák, hogy az elpusztítsa a megmaradt rákos sejteket. A sebészeti beavatkozás előtt, a daganat csökkentése érdekében is alkalmazhatják, valamint abban az esetben, ha a petefészekrák a kezdeti kezelés után kiújul.

A kezelés ciklusokban történik: egy kezelési periódust pihenőidő követ, hogy a szervezet helyreálljon. A legtöbb embernek hat kemoterápiás ciklusra van szüksége, mindegyik ciklus 3 hétig tart.

Célzott gyógyszeres terápia

A célzott gyógyszeres kezelések a rákos sejtekben jelenlévő specifikus gyengeségekre összpontosítanak. E gyengeségek blokkolásával a célzott gyógyszeres kezelések rákos sejtek pusztulását okozhatják. A petefészekrák nem minden típusa kezelhető célzott terápiával. Jelenleg csak néhány célzott terápiás gyógyszer létezik a petefészekrák kezelésére, melyek csak bizonyos típusú petefészekrák kezelésére alkalmasak, és akkor adhatók be, ha a rák a kemoterápia után kiújul.

Hormonterápia

A hormonterápia során gyógyszerek segítségével blokkolják vagy lassítják a hormonok, mint például az ösztrogén szintjét. Ez azért fontos, mert bizonyos típusú petefészekrák-sejteket hormonok táplálnak, hogy növekedjenek és terjedjenek a szervezetben. A hormonterápia során ezeknek a hormonoknak a megfékezése a cél.

Sugárkezelés

A sugárterápia során nagy energiájú sugárzást használnak a rákos sejtek elpusztítására, melynek eredményeképpen az érintett rákos szövetekben károsodik a DNS és ily módon csökken a daganatsejtek szaporodása. 

Petefészekrák esetében csak ritkán használják kiegészítő kezelésként, például az alábbi esetekben:

• a korai stádiumú petefészekrák műtétje után, hogy elpusztítsa a megmaradt rákos sejteket;
• a daganatok csökkentésére és a tünetek enyhítésére, ha a petefészekrák elterjedt és nem gyógyítható.

A petefészekrák újabb és jobb kezelési módszereinek kutatása klinikai vizsgálatokon keresztül folyik. 

Palliatív ellátás

A palliatív ellátás olyan speciális orvosi ellátás, amely a fájdalom és a súlyos betegség egyéb tüneteinek csillapítására összpontosít, emellett spirituális támogatást is nyújt a betegnek. Ha a palliatív ellátást az összes többi kezeléssel együtt alkalmazzák, a rákos betegek jobban érzik magukat, és tovább élhetnek. A palliatív ellátás legfontosabb célja a beteg és családtagjai életminőségének javítása. Ezt a módszert főként  végső stádiumban lévő, gyógyíthatatlan betegeknél alkalmazzák, térítés nélkül igénybe vehető gondozási forma.

Egyéb lehetőségek a petefészekrák megelőzésére

A gyógygombákat világszerte alternatív megoldásként használják a daganatos megbetegedések leküzdésében. Fontos kiemelni, hogy a gyógygombákat tartalmazó készítmények nem csodaszerek, és semmilyen módon nem helyettesítik a gyógykezelést! Céljuk a daganatos betegségek megelőzésében való segítség, alkalmazásuk csakis orvossal való egyeztetés után ajánlott. 

A gyógygombák kiváló vírus-és rákellenes, valamint gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Ez annak köszönhető, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak immunerősítő poliszacharidokat, elsősorban béta-glükánokat. A poliszacharidák tumorellenes hatását pedig már több gombafaj esetében igazolták. Ezek a készítmények semmilyen mellékhatást nem okoznak, ezért is érdemes megfontolni kiegészítő kezelésként. 

Források

https://www.healthline.com/health/cancer/ovarian-cancer-early-signs#prevention
https://www.webmd.com/ovarian-cancer/ovarian-cancer-hormone-therapy
https://www.cancer.org/cancer/ovarian-cancer/treating.html
https://www.webmd.com/ovarian-cancer/ovarian-cancer-hormone-therapy
https://www.nhs.uk/conditions/ovarian-cancer/living-with/