Keresés
Close this search box.

Méhnyakrák: melyek a tünetei?

Tartalomjegyzék

A méhnyakrák egy súlyos nőgyógyászati kór, az emlőrák után a második leggyakrabban előforduló daganatos betegség a nők körében. Rendszeres szűrővizsgálattal szerencsére már korai stádiumában felismerhető és sikeresen legyőzhető. 

Mi az a méhnyakrák?

A méhnyakrák egy rosszindulatú daganatos betegség, amely a méh elkeskenyedő alsó részén,  a méhnyakon alakul ki, mely összeköti a méhtestet és a hüvelyt.

A méhnyakrák a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú mutálódása miatt alakul ki. Ez a ráktípus hatással lehet a méhnyak mélyebb szöveteire és átterjedhet a test más részeire,  a tüdőbe, a májba, a húgyhólyagba, a hüvelybe és a végbélbe.

A daganat lassan növekszik, akár 10-15 év alatt fejlődhet ki, így általában van elég idő felfedezni és kezelni, mielőtt még súlyosabb egészségügyi problémákat okozna. Évről-évre egyre több nő küzdi le a betegséget a szűrővizsgálatnak, azaz a nőgyógyászati citológiának (PAP-teszt) köszönhetően. 

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mennyire fontos rendszeresen részt venni szűrővizsgálaton, ugyanis a vizsgálat, azaz citológia során már a korai stádiumában, időben felismerhető a betegség, amikor még nincsenek tünetei és nem okoz panaszokat. Ha pedig korai stádiumában felismerjük, ez esetben sikeresen gyógyítható. Ennek köszönhetően egyre kevesebb azon nők száma, akik átesnek a betegségen. 

A daganat legtöbbször a 35-60 év közötti nők között fordul elő, a szűrővizsgálatot viszont fiatalabb korban is ajánlott elvégezni. A 21-29 év közötti nők esetében három évente szükséges, az ennél idősebb nők esetében pedig évente.

Magyarországon évente körülbelül 1300-1500 új esetet fedeznek fel, melyeknek nagy hányada már előrehaladott stádiumban van. 

Mi okozza a méhnyakrákot?

A méhnyakrák kialakulásának leggyakoribb okozója a humán papillomavírus (HPV) bizonyos magas kockázatú típusai (HPV 16, 18, 31, 33, 45) által történő hosszan tartó fertőzés. A daganatos szövetek 80-90%-ában kimutatható ez a vírus. A HPV egy vírus, amelyet nagyon sok ember hordoz, mivel közösülés során terjed. A szexuálisan aktív emberek legalább fele élete egy szakaszában HPV-fertőzött lesz, de a fertőzöttek közül kevesen lesznek rákosak. A HPV ellen szerencsére létezik védőoltás, mely minden nőnek ajánlott, aki nemi életet él. Az oltás nagyban segít megelőzni a méhnyakrák kialakulását is.

Rizikófaktorai

Kockázatot jelent:

  • Korán elkezdett szexuális élet: a 16 éves kor előtt vagy a menstruáció kezdetétől számított egy éven belül elkezdett nemi élet növelheti a HPV-vírussal való fertőződés kockázatát.
  • Sok szexuális partner: minél több szexuális partnere volt valakinek, vagy minél gyakrabban váltogatja a szexuális partnereit, annál magasabb az esély a HPV-re.
  • Egyéb szexuális úton terjedő betegségek, mint például chlamydia, gonorrhoea, szifilisz, illetve HIV/AIDS megléte növeli a HPV kockázatát.
  • A fogamzásgátló tabletták szedése növeli a kockázatát, főként, ha hosszú időn keresztül szedjük őket.
  • A dohányzás is összefügg a kialakulásával.
  • Legyengült immunrendszer: nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a méhnyakrák, ha az immunrendszer legyengült valamilyen egészségügyi állapot miatt és a HPV-fertőzés is jelen van a szervezetben.

A méhnyakrák tünetei

Korai stádiumában nagyon gyakran előfordul, hogy egyáltalán nem tapasztalunk semmilyen tünetet. Főleg azért ajánlott rendszeresen szűrővizsgálatra járni, mert a citológia során már a korai stádiumban is láthatók a kóros elváltozások. A méhnyakrák-szűrés megelőző jellegű. Célja minden sejtelváltozás feltárása, mely a kór lehetséges kifejlődéséhez vezethet.

A tünetek legtöbbször az előrehaladott esetekben jelentkeznek, amelyeket nem feltétlenül lehet meggyógyítani. 

A méhnyakrák leggyakoribb tünetei a következők:

  • Bő hüvelyi folyás, erős szagú hüvelyváladék;
  • Vérzés a menstruáción kívül vagy menopauza után;
  • Vérzés és kellemetlen érzés a szexuális együttlét során;
  • Kismedencei fájdalom;

Előrehaladottabb stádiumban fokozódnak a tünetek, szinte állandó jelleggel megfigyelhetők. 

Hogyan csökkenthető a kialakulásának esélye?

A megelőzés nem mindig egyszerű, azonban csökkenthető a méhnyakrák kialakulásának esélye. A méhnyakrák-szűrés, illetve a HPV elleni oltás a legjobb módja a méhnyakrák elleni védekezésnek.

Csökkentheti a kialakulásának esélyét az óvszer használata, ami csökkenti a HPV-fertőzés esélyét, viszont nem véd meg teljesen attól. A dohányzásról való leszokás is csökkenti a rosszindulatú daganat kialakulásának kockázatát, a dohányzás ugyanis gyengítheti az immunrendszert, és a cigarettában lévő vegyi anyagok méhnyakrákot is okozhatnak. Az egészséges életmód követése által erősíthető az immunrendszerünk, ezzel csökkenthető a megbetegedés esélye. 

A méhnyakrák diagnosztizálása

A méhnyakrákot első körben a méhnyakrák-szűrésen diagnosztizálják, a PAP-teszt segítségével. Ennek során a nőgyógyász szakorvos a méhszáj felszínéről és a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról citológiai mintavevő kefe segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet mikroszkópos vizsgálat követ, majd kiértékelik.

Ha pozitív lesz a teszt, vagyis a szűrés sejtelváltozásokat mutatott, további vizsgálat következik:

  • Kolkoszkópia: egy eljárás, melynek során a szakorvos egy mikroszkóphoz hasonló műszerrel (kolkoszkóp) vizsgálja meg a méhnyakat, hogy megtalálja a kóros elváltozásokat, amelyek rákosak lehetnek, valamint megállapítsa, hogy szükség van-e további kezelésre.
  • Biopszia: az orvos szövetmintát vesz a méhnyak területéről, majd részletesen megvizsgálja azt mikroszkóp alatt. A szövettani vizsgálat az egyetlen biztos módszere a rákos sejtek megállapításának. 

Ha beigazolódott a méhnyakrák, ez esetben további vizsgálatok szükségesek, hogy megállapítsák, átterjedt-e más szervekre.

A méhnyakrák szövődményei

A legtöbb ráktípushoz hasonlóan a méhnyakrák is átterjedhet a test más részeire és súlyos szövődményeket okozhat. A hüvelyre, a méhtestre, a húgyhólyagra, a húgyvezetékekre, a végbélre is átterjedhet. Ha azonban a betegséget korán észlelik és kezelik, ez nagyon ritkán fordul elő, hiszen a későbbi stádiumban jellemző az áttétképződés.

Kezelése során is szövődmények alakulhatnak ki, és ez nem csak a teherbeesést, hanem a terhesség kihordását is befolyásolhatja. A méhnyakon végzett kisebb sebészeti beavatkozások növelhetik a vetélés esélyét a későbbiekben. A műtétek, amelyek során eltávolítják a méhet, a petevezetékeket vagy a petefészket, azzal a következménnyel járnak, hogy az egyén nem tud a jövőben gyereket vállalni.

A rákkezelések, beleértve a műtétet, a kemoterápiát és a sugárterápiát, számos mellékhatással járnak. A kemoterápiával járó mellékhatások sokszor 5-10 évvel később jelentkeznek, ilyen a bélműködési zavar, hólyagműködési zavar kialakulása.

A méhnyakrák kezelése

A méhnyakrák kezelése számos tényezőtől függ, mint például attól, hogy milyen stádiumban van a rák, a szövettani típusától, egyéb egészségügyi problémáktól és a saját preferenciáinktól. Műtét, sugárkezelés, kemoterápia vagy a három kombinációja alkalmazható, a kezelőorvos segít a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Műtét

A korai stádiumban lévő méhnyakrákot legtöbb esetben műtéttel kezelik. Az, hogy melyik műtét a legmegfelelőbb az egyén számára, nem csak a daganat méretétől, illetve stádiumától függ, hanem attól, hogy a jövőben szeretne-e teherbe esni. 

A lehetőségek a következők lehetnek:

  • Méhnyaki kúpkimetszés (konizáció). A kis méretű daganatok teljesen eltávolíthatók méhnyaki kúpkimetszéssel, mely során az érintett szövetet úgy távolítják el a méhnyakról, hogy közben a méhnyak többi részét érintetlenül hagyják. A műtétet rádiófrekvenciás vágástechnikával végzik helyi érzéstelenítésben, a műtét után pár órával pedig távozhat is a beteg. Az eljárás kíméletes és nem kell szövődményekre sem számítani. A műtét után a hüvelyi szülés is lehetséges. 
  • Méheltávolítás (hiszterektómia). A legtöbb korai stádiumú méhnyakrákot radikális méheltávolítással kezelik, ez magában foglalja a méhnyak, a méh, a hüvely egy részének és a közeli nyirokcsomóknak az eltávolítását. A méheltávolítás gyógyíthatja a korai stádiumú méhnyakrákot és megakadályozhatja a kiújulást. A legnagyobb hátulütője ennek a műtétnek az, hogy utána nem lehet teherbe esni.

Sugárterápia

A sugárkezelés során nagy energiájú sugárzást használnak a rákos sejtek elpusztítására. Célja a tumormentesség elérése, a tumor teljes elpusztítása. A sugárzás eredményeképpen az érintett rákos szövetekben károsodik a DNS és módon csökken a daganatsejtek szaporodása. 

Ezen betegség esetén sokszor a belső sugárkezelést, azaz brachyterápiát alkalmazzák, melynek során radioaktív anyaggal teli eszközt helyeznek a hüvelybe. Külső sugárterápia is alkalmazható, melynek során a sugárforrás a beteg testén kívül helyezkedik el. A sugárkezelés műtétet követően is alkalmazható, ha megnő kiújulásának kockázata.

Kemoterápia

A kemoterápia során gyógyszereket használnak a rákos sejtek elpusztítására, ezek intravénásan vagy szájon át, tabletta formájában is beadhatók. Lokálisan előrehaladott méhnyakrák esetén az alacsony dózisú kemoterápiát gyakran sugárterápiával kombinálják, mivel a kemoterápia fokozhatja a sugárzás hatását. 

Célzott gyógyszeres terápia

A célzott gyógyszeres kezelések a rákos sejtekben jelenlévő specifikus gyengeségekre összpontosítanak. E gyengeségek blokkolásával a célzott gyógyszeres kezelések rákos sejtek pusztulását okozhatják. A célzott gyógyszeres terápiát általában kemoterápiával kombinálják. 

Immunterápia

Az immunterápia egy gyógyszeres kezelés, amely az immunrendszert, azaz a szervezet saját természetes védekező rendszerét használja a rák leküzdésére. Ezek a gyógyszerek a szervezet immunválaszának beindítását segítik elő, ugyanis előfordulhat, hogy beteg  immunrendszere nem támadja meg a rákot. A rákos sejtek olyan fehérjéket termelhetnek, amelyeket az immunrendszer nem érzékel. Az immunterápia úgy működik, hogy megzavarja ezt a folyamatot. Méhnyakráknál megfontolandó az immunterápia, ha előrehaladott stádiumban van és más kezelések nem működtek.

Palliatív ellátás

A palliatív ellátás olyan speciális orvosi ellátás, amely a fájdalom és a súlyos kór egyéb tüneteinek csillapítására összpontosít, emellett spirituális támogatást is nyújt a betegnek. Ha a palliatív ellátást az összes többi kezeléssel együtt alkalmazzák, a rákos betegek jobban érzik magukat, és tovább élhetnek. A palliatív ellátás legfontosabb célja a beteg, illetve családtagjai életminőségének javítása. Ezt a módszert főként  végső stádiumban lévő, gyógyíthatatlan betegeknél alkalmazzák, térítés nélkül igénybe vehető gondozási forma.

Egyéb lehetőségek a méhnyakrák megelőzésére

A gyógygombákat világszerte alternatív megoldásként használják a daganatos megbetegedések leküzdésében. Fontos kiemelni, hogy a gyógygombákat tartalmazó készítmények nem csodaszerek, és semmilyen módon nem helyettesítik a gyógykezelést! Céljuk a daganatos betegségek megelőzésében való segítség, alkalmazásuk csak orvossal való egyeztetés után ajánlott. 

A gyógygombák kiváló vírus-és rákellenes, valamint gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. 

Ez annak köszönhető, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak immunerősítő poliszacharidokat, elsősorban béta-glükánokat. A poliszacharidák tumorellenes hatását pedig már több gombafaj esetében igazolták. Ezek a készítmények semmilyen mellékhatást nem okoznak, ezért is érdemes megfontolni kiegészítő kezelésként. 

Források

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/cervical-cancer/symptoms-causes/syc-20352501
https://www.medicalnewstoday.com/articles/159821#stages
https://www.healthline.com/health/cervical-cancer#and-pregnancy
https://www.healthdirect.gov.au/cervical-cancer#complications 

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó termékek

Nincsenek kapcsolódó termékek.

Kategóriák

Legnépszerűbb termékeink

Iratkozz fel és spórolj!

Legnépszerűbb cikkeink