A gyógygombák olyan speciális gombafajták, amelyeket évezredek óta alkalmaznak a hagyományos gyógyászatban, különösen Ázsia területén. Ezek nemcsak élelmiszerként, hanem gyógyhatású anyagok forrásaként is kiemelkedőek. Olyan bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek támogathatják az immunrendszer működését, csökkenthetik a gyulladásokat, segíthetik a sejtek regenerációját, és még sok más pozitív hatást is kifejthetnek. De vajon mire jók a gyógygombák és milyen hatásokkal rendelkeznek?
Mik azok a gyógygombák?
Gyógygombáknak nevezzük azokat a bioaktív vegyületekkel rendelkező, szabad szemmel is látható gombákat, amelyeket főként a betegséget megelőzésére, valamint gyógyításra használnak. A gyógyhatásuk azonosítása és izolálása csak a 20. században kezdődött el, bár már ennél jóval régebb óta használják őket.
A világ szinte minden táján előfordulhatnak, akár az erdőkben, akár a hegyekben, akár mocsaras vidékeken. Ahol megfelelő körülményeket találnak saját maguk számára, és ahol az éghajlati és földfelszíni viszonyok is megfelelőek, ott bárhol találkozhatunk velük. Az alacsonyabb hőmérsékletet és a nedvesebb környezetet toleráló fajok között megtalálhatjuk a chaga gyógygombát, míg a melegebb és szárazabb területeken a reishi és a maitake a legelterjedtebb.
Mit mond a tudomány a gyógygombákról?
A gyógygombák hatásait már több kutatás is vizsgálja, számos csoport foglalkozik azzal, hogy jobban megismerjék ezeket a tulajdonságokat. Az eredmények azt sugallják, hogy ezek a gombák valóban jelentős egészségvédő potenciállal bírnak. Számos kutatás szerint a gyógygombák, mint a Ganoderma lucidum, poliszacharidokat tartalmaznak, amelyek képesek lehetnek serkenteni az immunrendszert. Egy 2019-es tanulmány pedig kimutatta, hogy a gombákban fellelhető béta-glükánok aktiválhatják a fehérvérsejteket, ezáltal hatékonyabbá válhatnak a fertőzések elleni küzdelemben.
Az olyan típusai, mint a maitake, tartalmazhatnak olyan hatóanyagokat, amelyek csökkenthetik a szervezetben a krónikus gyulladásokat. Egy 2021-es átfogó kutatás szerint ezek a gombák hozzájárulhatnak olyan gyulladásos megbetegedések kezeléséhez, mint az ízületi gyulladás vagy a Crohn-betegség.
A bennük fellelhető antioxidáns vegyületek pedig, mint a fenolok vagy a flavonoidok, segíthetnek semlegesíteni a szabad gyököket, amelyek sejtkárosodást és öregedést okozhatnak. Néhányuk, mint a hernyógomba, rákellenes hatásokkal is bírhat. Egy 2020-as vizsgálatból arra következtetnek, hogy ezek a gombák képesek lehetnek gátolni a daganatos sejtek szaporodását.
Mire jó és miben segíthet a gyógygomba?
Minden gyógygomba mást szolgál. Míg egyesek immunerősítő hatásokkal rendelkezhetnek, addig néhányuk stresszcsökkentő hatásukkal segítik a szervezetünket. Az adaptogén tulajdonságaik ugyanis segíthetnek a stresszel szembeni ellenállás növelésében. A gyógygombák továbbá fokozhatják az energiát, az állóképességet, csökkenthetik a krónikus gyulladásokat, támogathatják a daganatos sejtek elleni küzdelmet.
Milyen gyógygombák léteznek?
Az egyik legismertebb a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), amelyet gyakran alkalmaznak immunerősítő és stresszcsökkentő hatása miatt. Érdemes azoknak is fogyasztani, akiknek szív- és érrendszeri problémájuk van, rendbe akarják tenni a koleszterin- és vércukorszintjüket. Aki gyakran küzd allergiával, esetleg gyulladásokkal, annak szintén hatásos megoldást jelenthet.
A következő a shiitake (Lentinula edodes), amely poliszacharidokban gazdag, támogathatja az immunműködést, valamint általános életerő-növelő hatásokkal rendelkezhet. Ha gyakran szenvedünk vírusos megbetegedésben, mint a herpesz vagy a hepatitid, szeretnénk elkerülni a megfázást, a különféle betegségeket, stimulálnák az immunrendszerünket, akkor mindenképpen tegyünk egy próbát. A shiitake gyógygomba hatásos lehet továbbá máj problémákkal és szexuális gondokkal küzdők számára is.
Ami a hernyógombát illeti, a Cordyceps elsősorban energia és állóképesség fokozására alkalmazható, de szív- és érrendszeri védelemben is szerepet játszhat. Kiváló választás azoknak, akik asztmásak, sportolnak, javítanák a légzésfunkciójukat, erősítenék a májat, a vesét, a tüdőt. Ha valaki sokszor fáradt, nem tud aludni, annak szintén hatásos lehet a hernyógomba fogyasztása.
A mandulagombát (Agaricus blazei Murill) a legtöbb esetben a 2-es típusú cukorbetegségeben szenvedőknek ajánlják. Jó lehet még természetes étvágycsökkentőnek, illetve enyhíthető vele néhány kezelés negatív mellékhatásai. Aki allergiás tünetekkel küzd, annak is érdemes próbát tennie vele.
Ide sorolhatjuk még a chaga gombát (Inonotus obliquus) is, ami főleg gyulladásos eredetű ízületi megbetegedések kapcsán jöhet szóba. A gomba számos bioaktív összetevőt tartalmaz, például poliszacharidokat, triterpenoidokat és betulinsavat, amelyek képesek lehetnek az immunrendszer modulálására és az oxidatív stressz csökkentésére.
A kutatások szerint a chaga gomba segíthet csökkenteni a gyulladást olyan mechanizmusokon keresztül, mint a gyulladásos citokinek termelésének visszaszorítása és az oxidatív stressz által kiváltott sejtkárosodás ellensúlyozása. Aki erősítené az immunrendszerét, csökkentené a koleszterin szintjét, az nem is tudna jobb megoldást, mint ez a gyógygomba.
Magas vérnyomás és koleszterinszint csökkentés esetén a maitake (bokrosgomba) lesz az ideális gyógygomba. A belőle származó bioaktív komponensek, mint az SX- és a D-frakció, hatékonyan csökkentették a vérnyomást a patkányokban. Ez részben a renin-angiotenzin rendszer (RAS) gátlásával történt, amely egy kulcsfontosságú mechanizmus a vérnyomás szabályozásában. Ez a hatás hasonló ahhoz, amit néhány vérnyomáscsökkentő gyógyszer nyújt. Ezenkívül az SX-frakció javította a szív-érrendszeri paramétereket, ami hozzájárulhat a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez. A gyógygombában található diétás rostok hozzájárulhatnak továbbá a koleszterinszint csökkentéséhez azáltal, hogy elősegíthetik a koleszterin kiválasztását a széklettel.
A kísérletekből kiderült, hogy képes lehet csökkenteni a koleszterinszintet, a triglicerideket és az alacsony sűrűségű lipoproteineket (VLDL), amelyek mind a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői. A gyógygomba alkalmas továbbá az immunrendszer erősítésére, az allergiás tünetek kezelésére. Természetes étvágycsökkentő, amely természetes úton erősítheti a csontokat.
A szorongás és a depresszió ma már szinte népbetegségnek számít. Ez ellen a süngomba (Hericium erinaceus) segíthet, hiszen ezáltal javulhat az alvás, helyreállíthat a gyomor és az emésztőrendszer, emellett javulhatnak a Parkinson és az Alzheimer kór tünetei. A gomba olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek serkenthetik az idegnövekedési faktor (NGF) termelését, amely kritikus szerepet játszhat az agyi idegsejtek növekedésében, fenntartásában, és regenerációjában. Ezáltal hozzájárulhat az agyi plaszticitás fokozásához és a hangulatszabályozás javításához.
Milyen hatóanyagokkal rendelkeznek a gyógygombák?
Hogy mire jók a gyógygombák, az attól is függhet, hogy miből tevődnek össze. Fellelhető bennük például a fent is említett poliszacharidok, béta-glükánok, amelyek segíthetnek a fertőzések elleni védekezésben. Emellett a hatóanyagok közé sorolhatjuk még a triterpéneket, amelyek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású vegyületek, támogatják a szervezetet a szabad gyökök káros hatásaival szemben.
Ami az ergothioneint illeti, szintén erőteljes antioxidáns, amely védheti a sejteket az oxidatív stressztől. Végül az adenozin, ami javíthatja a vérkeringést, emellett csökkentheti a trombózis képződés kockázatát.
Ha a reishi, azaz a pecsétviaszgombát nézzük, akkor a legfőbb hatóanyagai a ganoderic savak és a már említett triterpének. Utóbbiakbn esetén több mint 120 különböző triterpént és poliszacharidot tartalmaz, amik immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek. Elősegítik az apoptózist, azaz a programozott sejthalált a daganatos sejtek esetében. Szabályozhatják továbbá a vérnyomást, valamint hozzájárulhatnak a stresszkezeléshez.
A Cordyceps, vagyis a hernyógomba pedig bővelkedik cordycepinben, adenozinban, amelyek javíthatják a májfunkciókat és antioxidánsaik révén csökkenthetik a gyulladásokat. A shiitake pedig tartalmaz lentinant, amely révén erősítheti az immunrendszert, javíthatja a koleszterinszintet, emellett segíthet a daganatos megbetegedések kockázatának csökkentésében.
A mandulagomba szintén a poliszacharidjaival segíti az NK-sejtek aktiválását, a rákos sejtek apoptózisát. A chaga különösen fenolos vegyületekben gazdag, antivirális, tumorellenes és gyulladáscsökkentő hatásokat mutatott. Például a HIV-1 vírus és az influenza elleni aktivitása is bizonyított.
A maitake gomba különösen hatásosnak bizonyult a vércukorszint szabályozásában, köszönhetően az α-glükozidáz enzim gátlásának. Emellett tumorellenes hatású poliszacharidokat (D-frakció) tartalmaz, amelyek elősegítik az immunrendszer erősítését és a daganatos sejtek elleni védekezést.
Hogyan és milyen gyakran érdemes fogyasztani őket?
A gyógygombák különböző formákban érhetőek el. Lehet ez kapszula, por vagy éppen kivonat. A pontos adagolás a céltól is függ, de naponta átlagban 1-3 gramm kivonat segítheti a szervezetünk működését. Mindig érdemes követni az adagolási útmutatót.
Vannak a gyógygomba fogyasztásának mellékhatásai?
A gyógygombák a legtöbb esetben biztonságosan alkalmazhatóak, néhány embernél azonban allergiás reakciókat válthatnak ki. Néhány típusuk gyomorpanaszokat és fejfájást okozhatnak.
Nem érdemes fogyasztaniuk többek között a várandós és szoptatós nőknek, az autoimmun betegségben szenvedőknek, hiszen az immunrendszer túlzott aktiválása ronthatja az állapotukat. Olyan személyeknek sem szabad próbálkozniuk, akik véralvadásgátlót szednek, hiszen egyes gombák befolyásolhatják a vérkeringést.
Aki viszont erősítené az immunrendszerét, stresszes és sokat dolgozik, terhelés alatt áll, esetleg gyulladásokkal küzd, azoknál mind hatásos eredményt nyújthatnak a gyógygombák. Igaz ez továbbá az ízületi panaszok, az alvásminőség javítására, a rák megelőzésére, amik esetén szintén segítséget nyújthatnak az egyes gyógygombák.
Tudományos háttér:
- https://www.mdpi.com/1422-0067/22/2/634
- https://www.mdpi.com/1420-3049/27/7/2302
- https://plantsforfuel.com/
- https://www.mdpi.com/1422-0067/22/2/634
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5751884/
- https://www.ingentaconnect.com/content/ben/acamc/2018/00000018/00000005/art00007
- http://www.jeb.co.in/journal_issues/200803_mar08/paper_22.pdf
- https://www.cabidigitallibrary.org/doi/full/10.5555/20093200445
- https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.3200/AEOH.58.8.533-537
- https://www.verywellhealth.com/
- https://www.medsci.org/v07p0169.htm
- https://www.mdpi.com/2304-8158/10/1/95
