NUION Jód

A pajzsmirigy a hormonkiválasztás legjelentősebb szerve, amely működése szabájozza az alapanyagcserét. Részt vesz a növekedés, idegrendszer működésének és szellemi fejlődésnek a működésében. Két féle rendellenesség fordulhat elő a pajzsmiriggyel: egyik a hormontermelés túltengése, második pedig az alultermelés. Alultermelés esetében az ember gyakran fázik, és általánosan lelassul. Túltermelődése pedig ingerlékenységet szokott okozni. A pajzsmirigyi hormon egyik alapanyagja a jód, amely részt vesz az anyagcsere folyamatokban és energiatermelésben. A jód a nők és férfiak szaporodási képességét is befolyásolja.

Bevitelét a szervezetbe az ivóvíz biztosítja. A jód legjobb természetes forrásai a tengeri halak, a tengeri só és a kagylók, illetve tengeri algák. Mivel hazánk nem rendelkezik tengerrel, földrajzilag jódhiányos területnek számítunk és az egész táplálkozási lánc növény-állat-ember hiányzik a napi szükségletet kielégítő jód. Ezért a jódszegény országokban különféle intézkedéssel próbálják pótolni: van ahol a sót, van, ahol az ivóvizet, a kenyeret, vagy a tejet jódozzák.

A jód egészségvédő szerepe:

A jódhiány pajzsmirigy megnagyobbodást okozhat, valamint pajzsmirigy alulműködését és hízást erdeményez. Rossz befolyással van a testi és lelki egészségre egyaránt, fejlődési rendellenességet okozhat a gyermeknek, magzatnak. Pótlásának egyik leggyakoribb módja a jódozott só fogyasztása, a megfelelő mennyiséget azonban nehéz lehet csak egy forrás által elérni..

Fontos, hogy a jódból ne kerüljön sem túl kevés, sem túl sok az asztalra.
A túladagolása ugyanis károsítja az egészséget.

Nagyobb mennyiségű jódra a serdülő korban van szükség, az állapotos nőknél és a szoptatás alatt, sportolóknál vagy nehéz fizikai munkát végző embereknél. A jód szedése nem javasolt ha autoimunn eredetű pajzsmirigy betegséggel küzdünk.