Daganat képző sejtek bármely szöveti sejtből képződhetnek. Immunrendszerünk folyamatosan küzd ezek ellen, azonban előfordulhat, hogy nem tudja megakadályozni a betegség kialakulását. Fontos azonban tudni, hogy mi magunk is sokat tehetünk a rosszindulatú daganat megelőzése és kezelése érdekében.
A daganat lehet csomó, kidudorodás, rendellenes tömegű szövet, jóindulatú vagy szerencsétlen esetben rosszindulatú. A jóindulatú daganat abban is különbözik a rosszindulatú társától, hogy nem pusztítja a környező szöveteket. Rendszerint sebészi úton eltávolítható és nem újul ki. A rosszindulatú daganat jellemzői, hogy ezzel szemben gyorsan növekszik, és rendszerint benyomul a környező szövetekbe, azaz áttétet, áttéteket képez.
Hogyan alakul ki daganat?
A daganat kialakulása orvosi szempontból annak köszönhető, hogy az örökítőanyag meghibásodik – noha nem minden mutációból lesz rák. Azok a mutációk veszélyesek, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik, mert ebben az esetben megindulhat az ellenőrizetlen sejtszaporodás. Meghibásodik a sejtek osztódási folyamata, azaz a sejtciklus, felborul az érintett sejttípusnál így rosszindulatú burjánzás alakulhat ki. Ahhoz, hogy a sejtek elfajulása megtörténjen, 5-6 egymást követő mutáció kell, amit sajnos egy meghibásodott sejt hamar elér.
Genetika és a daganatok
A daganatok kisebb része bizonyosan genetikai okok miatt alakul ki, aminek hátterében az örökletesség és/vagy a szerzett génhiba áll. A genetikai hajlam aktivizálódását a páciensek nagy többségénél külső és belső tényezők okozzák.
Tény ugyanakkor, hogy elenyésző annak a lehetősége, hogy nálunk is ugyanolyan rák alakul ki, mint valamelyik családtagunkban. Valójában genetikai károsodások adódnak össze, amikor jelentkezik a rák, de nem száll egyik családtagról a másikra.
A daganatos betegségek 8-10 százaléka kapcsolódik az öröklődéshez, míg a génhibák, amelyeket életünk során szerzünk, nagyobb mértékben járulnak hozzá a daganat kialakulásához.
Ennek ellenére, amennyiben a felmenőnknél már kimutatott rák bennünk is megjelenik, érdemes végiggondolni, mennyiben hasonlít egymáshoz az életmódunk. Milyen kockázati tényezők igazak mindkettőnk esetében.
Hatékony genetikai vizsgálatok
A genetikai vizsgálatok, ma már a gyógyulás terén is nagyon sokat segítenek. Az új onkológiai kezelések hatékonyabbak lehetnek, mert a szakemberek a szövettani mintákat genetikai vizsgálatnak is alávetik. Emiatt pontosabban megállapítható, hogy egy páciensnél várható-e jelentős eredmény egy adott készítménytől, vagy mással kell próbálkozni.
A genetikai kutatások segítenek abban, hogy a beteg a lehető legjobb módszert és gyógyszert kaphassa. A személyre szabott terápiák nagyon fontosak a gyógyulást illetően. Ahogyan azok a kiegészítő kezelések is, amelyek genetikától függetlenül, nagymértékben hozzájárulnak a szervezet megerősítéséhez, hogy fel tudja venni a harcot a rákkal szemben.
Daganat korai tünetei
A daganat nem egyik percről a másikra alakul ki. Folyamatosan figyeljük testünk változásait, ha ismert ok nélküli, és nem múló dudort, kitüremkedést észlelünk a bőrön, csontokon, ízületeken, a biztonság kedvéért forduljunk orvoshoz. Szintén intő jel a nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyuló sebesedés.
Nehezebb felismerni a nem látható, valamilyen belső szervet támad meg a kór. Ennek első jelei lehetnek a következők:
- vérzések, gennyes váladékozás, hirtelen fogyás, étvágytalanság, gyengeség, túlzott izzadás, duzzadt nyirokcsomók, krónikus köhögés, krónikus fejfájás, gyakori hányás.
Daganat rizikófaktorai
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy bár a daganatok egy részének kialakulása mögött közrejátszhatnak genetikai tényezők, nagyon sok esetben sajnos mi magunk is hozzájárulunk a kockázatok megemelkedéséhez. Nézzük, hogy a nem megfelelő életmód, hogyan járulhat hozzá a daganatok megjelenéséhez, illetve, mik azok a rizikófaktorok, amik növelik a kockázatokat:
- dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, mozgáshiány, tápanyagokban szegény táplálkozás, rosthiányos táplálkozás, antioxidánsokban szegény táplálkozás, vitaminokban szegény táplálkozás, stressz, túlzott napozás, káros adalékanyagokban gazdag étrend
Életmód
Az életmód és a daganatok kapcsolatára hívja fel a figyelmet a Német Rákkutató Központ tanulmánya. Ebben arról írnak, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás azok a tényezők, amelyek szerepet kaphatnak a rák kialakulásában. És persze, a dohányzás, ami az összes daganatos betegség 20-30 százalékáért felelős. A német kutatók szerint, a rákos megbetegedések felét el lehet kerülni a nem dohányzással – derült ki a Cancer Journalban megjelent tanulmányból.
Hasonló eredményre jutott egy több, mint 400 ezer fős mintát feldolgozó elemzés, amely arra jutott, hogy nyolc Európai országban (Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság, Hollandia, Hollandia, Görögország, Németország, Svédország, Dánia), évente 270 ezer rákos megbetegedés kapcsolható össze a dohányzással. És nemcsak a tüdő és gégerák, hanem emésztőrendszeri, valamint húgyúti daganatok is a cigaretta számlájára írhatók – figyelmeztet a Journal of Oncology.
A daganatok kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten gyermekkori válfajok is. Férfiaknál a tüdőrák, gyomorrák, a vastagbélrák, a végbéldaganat és a prosztatadaganat a leggyakoribb, de sokszor előfordul a gégerák és hasnyálmirigy daganat is. Nőknél a jóindulatú daganat fajtái közül a méhpolipot és petefészek cisztákat érdemes említeni. Néha ide sorolják az endometriózist, holott ez nem daganatos megbetegedés.
A rosszindulatú tumorok tekintetében a méhnyakrák, a petefészek-daganat, a vastagbéldaganat, valamit a bőrdaganat a legelterjedtebb. A rosszindulatú daganat a mellben mindkét nemnél előfordul, a nőknél ez az egyik vezető halálok, a nyirokcsomó daganat és a szájüregi daganat is sokakat érint. Gyermekek és idősebbek között a vérképzőszervi daganatok fordulnak elő legsűrűbben.
Daganat megelőzése
Ahhoz, hogy a daganat kialakuljon, a rizikófaktorok megléte mellett az immunrendszer elégtelen működésére is szükség van. Ebből következik, hogy az immunerősítéssel, nagyobb eséllyel előzhetjük meg a rákos betegségeket, ahogyan kezelésük is sikeresebb lehet. Ehhez étrend- és életmódváltásra van szükség:
- Aludjunk eleget, a kialvatlanság jelentősen gyengíti az immunrendszert.
- Mozogjunk legalább heti 80-100 percet intenzíven, minimum 4 napra lebontva.
- Kerüljük a stresszhelyzeteket, az ilyenkor felszabaduló, túlzott mennyiségű kortizol hormon ugyanis akadályozza az immunrendszer működését.
- Kerüljük a káros adalékanyagokban, állati zsírokban, fehér lisztben, fehér cukorban gazdag élelmiszereket, ezeket nyugodtan el is hagyhatjuk. Szintén szakítsunk a szánsavas italokkal.
- Alkoholt csak kis mennyiségben fogyasszunk.
- Tartsuk a súlyunkat, az elhízás gyengíti az immunrendszert, melegágya a gyulladásos betegségeknek.
Fogyasszunk olyan ételeket, amelyek tehermentesítik, illetve erősítik az immunrendszerünket. A legfontosabb az antioxidánsok (ilyen a C-vitamin, E-vitamin, B-vitaminok, A-vitamin, a polifenolok, a karotinok, a cink, a szelén, egyes aminosavak), a kékszőlő héjában megtalálható oligomeric procyanidins, valamint a probiotikumok (jótékony baktériumok) és az ezek táplálékául szolgáló prebiotikus rostok, azaz a prebiotikumok bevitele.
Fontosak a probiotikumok
A probiotikumok helyreállítják a testünk védekezőképességét alapvetően meghatározó bélflóra egyensúlyát (a vastagbélben helyezkedik el az immunsejtek 70 százaléka), míg a rostok azért is lényegesek, mert segítenek eltávolítani a mérgeket, kórokozókat a vastagbélből, ezáltal is tehermentesítve az immunrendszert. Lényeges a tápanyagokban, energiát adó fehérjékben gazdag étkezés, hogy ne alakuljon ki hiányállapot, és ezáltal immungyengeség – olvasható a Southamptoni Egyetem tanulmányában.
Azokkal az élelmiszerekkel érdemes daganat esetén kiegészítenünk táplálkozásunkat, amelyek teljes körű, lehetőleg természetes forrású tápanyagellátást biztosítanak, erre legjobb megoldás a szuperélelmiszerek fogyasztása.
Lássuk most, milyen ételeket érdemes nagyobb mennyiségben bevinni a szervezetünkbe:
- Savanyú káposzta, kovászos uborka, erjesztett tejtermékek és szója – ezek probiotikus hatásúak.
- Nyers zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, gyógygombák, tejtermékek – prebiotikus rostokat tartalmaznak.
- Piros és kék gyümölcsök, citrusfélék, zöld levelű zöldségek, algák, olajos magvak, halak – antioxidánsokban bővelkednek.
Különösen ajánlott az acerola (kimagasló C-vitamin tartalmú), az Aloe vera, az olíva, a zöld tea, a csipkebogyó, a chiamag, a psyllium (útifűmaghéj), a shiitake gomba (lentinán hatóanyaga) vagy a kékszőlő.
Természetesen a fenti összefoglaló ugyanúgy érvényes a már kialakult daganat esetén!
Gyógygombákkal a daganatok ellen
A gyógygombák egyes fajtáinak immunerősítő és daganatellenes tulajdonságairól számos tudományos értekezés, klinikai vizsgálat áll rendelkezésre.
Elsősorban a bokrosgomba, a mandulagomba, a hernyógomba és a rákgyógyításban legismertebb shiitake gomba bizonyulhat hatékonynak a rosszindulatú daganat kezelése során.
A shiitake gombában található lentinán, tüdőrákra gyakorolt hatásáról szóló klinikai vizsgálatokat, tanulmányokat elemezték a Qingdao Egyetemen. Megállapították, hogy 12 év klinikai adatai szerint, a lentinán nemcsak az életminőség javításához járul hozzá, hanem a kemoterápia hatékonyságát is javítja – írja a Journal cancer research clinical oncology szaklapban megjelent tanulmány.
Szélesebb spektrumon vizsgálták a mandulagomba egészségvédő tulajdonságait az Oslói Egyetemen. Többek között arra jutottak, hogy tumor-, gyulladás- és allergia ellenes hatását annak köszönheti, hogy fokozza az immunrendszer működését, aktiválja a monocitákat, a faló- és a dendritikus sejteket – közölte az Advances pharmacological sciences folyóirat.
Mit tegyek először, ha daganatom van?
Bármely életkorában, jó, vagy rossz időszakában érheti az embert a diagnózis: daganattal küzd. Ezzel szembesülni kemény dolog. Van, aki a sorsot hibáztatja, van, aki másokat, vagy valamelyik orvosát, aki nem szólt időben, hogy baj lehet. Ám ilyenkor magunkba nézni sem árt. A daganat kialakulása agresszív módon figyelmezteti a „gazdaszervezetet”, azaz minket – a daganattal küzdő ember nem fordított magára elegendő figyelmet. Lehet, hogy állandóan mások örömét kereste, másoknak segített, csupán magát hanyagolta: nem gondoskodott sem lelki, sem fizikai jólétéről igazán. A kialakult helyzetet most meg kell oldania, hogy neki is jó legyen.
Az embernek természetes módon az ijedtség, a kétségbeesés az első reakciója – valamint megannyi kérdés. Mit tegyek? Mit lehet ilyenkor csinálni? Kihez forduljunk először? A világ megfordul velünk ilyenkor, ez érthető – de nem szabad megfeledkezni magunkról. Különösen, mert ezzel is időt veszítünk. Amint túlestünk az első sokkon, igyekezzünk higgadtan a gyógyítási lehetőségekre koncentrálni.
A diagnózis után
Talán lehetetlennek tűnik, de először is egy kicsit meg kell próbálnunk megnyugodni. Később bizonyosan sokáig él majd emlékezetünkben a kép: ülünk az orvossal szemben, s nem értjük, pontosabban inkább nem fogjuk fel, amit mond. Daganat? Rákos megbetegedés? Ez velünk nem történhet meg. Csak rossz álom. Valószínűleg összekeverték a leleteinket valaki máséval…
Nem szabad azonban feladni, rögtön arra gondolni, hogy akkor már úgyis minden mindegy. Olyan emberekkel – köztük az orvosukkal, és ha szükséges, pszichológussal – kell beszélni, akikben megbízunk, akiknek kiönthetjük a lelküket, kibeszélhetjük az ijedtséget, feszültséget. Ez nagyon fontos, hogy kicsit könnyítsünk a lelki terhen.
Érdemes ugyanakkor óvatosnak is lenni, mert arra a kérdésre, „mit tegyek, ha daganatom van”, a hozzá nem értőktől számos, csupán hallomásból jónak tartott megoldás érkezhet. Alapos tájékozódás nélkül rossz irányba indulhat az ember, akár ronthat is az állapotán. A rák, a daganatos megbetegedés diagnózisát követően kezelőorvosunkkal beszéljünk a lehetséges terápiákról, illetve az azok mellé ajánlott, kiegészítő kezelésekről.
Tájékozódjunk
Érdeklődjünk arról, milyen kezelésre van szükségünk. A különféle terápiákat egyedileg vagy kombinált formában alkalmazzák – ezért a legtöbb intézményben, amennyiben rendelkezésükre áll a betegre és a daganatra vonatkozó valamennyi információ, a specialistákból álló orvoscsoport egyezteti, melyik a legmegfelelőbb a páciens esetében. A daganat kezelését megelőzően igen fontos, hogy a beteg megértse a lehetséges gyógyítási módszerek lényegét, hatásmechanizmusát és azok hatását, valamint tudjon arról, milyen korlátai vannak ezeknek, s milyen esetleges következményekkel járhat az alkalmazásuk.
Érdemes felvenni a kapcsolatot olyan emberekkel, akik legyőzték a daganatos betegséget. Jótékony hatással bír, ha meghallgatjuk, és kipróbáljuk a számukra előnyösnek bizonyult módszereket, beleértve az életmódbeli változtatásokat, az étrendjüket, a kiegészítő kezeléseket – természetesen egyeztetve ezekről a kezelőorvosunkkal is.
Nagyon sok hasznos tanácsot kaphatunk arra a kérdésre, „mit tegyek, ha daganatom van”, és ezekkel a lehetőségekkel bátran élhetünk is az operációt, sugárkezelést, kemoterápiát vagy célzott gyógyszeres kezelést követően.
Eljárhatunk különböző klubokba, csoportokba, ahol társaságra lelhetünk, így elkerülhetjük a magunkba fordulást, újra nyitottak lehetünk, és nemcsak a saját problémánk jár az eszünkben.
Tudatosítsuk magunkban, hogy daganatos betegség esetén kezdettől meg kell tennünk mindent a gyógyulásunkért – nem elég, ha az orvos gyógyít bennünket. Nekünk is küzdenünk kell saját magunkért!
Orvosi megoldások
Manapság a leggyakoribb gyógyítási eljárás daganatos betegség esetében a sebészeti beavatkozás (műtét), a sugárkezelés, a kemoterápia, illetve az immunterápia, és/vagy a bioterápia, stb. Ezeket külön-külön, de kombinálva is alkalmazhatják. Hogy mindez mivel jár, arról természetesen minden esetben tájékoztatást kap a beteg.
Miközben kezelőorvosunkkal egyeztetnünk kell arról, mit teszünk a továbbiakban – amellyel egyéb módon is hozzájárulhatunk gyógyulásunkhoz -, a kiegészítő kezelésekkel is nagyon fontos foglalkoznunk. Amikor az a kérdés, mit tegyek, ha daganatom van, a válasz az orvosi kezelés mellett az életmód változtatás, a táplálkozás módosítása, az immunrendszer megerősítése, minőségi étrend-kiegészítők bevitele a szervezetbe, hogy sikerrel vehessük fel a harcot a daganatos betegséggel. Megerősödni muszáj, hiszen a terápiák során az egészséges sejtek, sőt szervek is károsodhatnak, a testbe mérgek kerülnek, amelyek gyengítik az immunrendszerünket.
Táplálkozásunkkal meg kell szüntetnünk a savas környezetet, amelyben a ráksejtek jól érzik magukat. A cukrot, a tejet, az asztali sót egészséges változatokkal érdemes helyettesíteni. Kerüljük a koffeint, igyunk zöld teát, legokosabb, ha 80 százalékban zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonát fogyasztunk – ezekkel mind hozzájárulunk, hogy szervezetünk kissé lúgosabb kémhatásúvá váljon.
