A nyirokcsomórák – limfómák, olyan betegségeket jelentenek, amelyek közvetlenül a nyirokrendszert vagy annak működését befolyásolják. (1)
A nyirokcsomók az immunrendszerünk alapvető részei, és folyamatosan védelmet nyújtanak a különböző fertőzésekkel és betegségekkel szemben. A nyirokcsomórák nem csupán szervi elváltozást jelent, hanem egy figyelmeztetést is, hogy a nyirokrendszerben, illetve más testrészekben is komolyabb problémák alakulhatnak ki. Bár a nyirokcsomó duzzanat sok esetben ártalmatlan, előfordulhat, hogy súlyosabb betegségek, például rákos megbetegedések vagy áttétek is állhatnak mögötte.
Mi a nyirokcsomó?
A nyirokcsomó a test nyirokrendszerének része. (2) A nyirokrendszer egy hálózatot alkot a nyirokérből és nyirokcsomókból. A nyirokerek hasonlítanak az erekre, de nem vért, hanem egy tiszta, vizes folyadékot, úgynevezett nyirokfolyadékot szállítanak. A nyirokfolyadék fehérvérsejteket (B- és T-sejteket) is tartalmaz, amelyek segítenek a fertőzések leküzdésében. Ha a nyirokfolyadék nem tudna távozni, felhalmozódna, és duzzanatot okozna. Az erek felszívják a folyadékot a szövetekből és továbbítják azt, a mellkas irányába.
A nyirokcsomók apró szűrőként működnek, és feladatuk, hogy eltávolítsák a káros anyagokat, például a rákos sejteket és a fertőzéseket. Imunológiai sejteket tartalmaznak, amelyek segítenek a fertőzések elleni küzdelemben, elpusztítva a baktériumokat, amelyeket a nyirokfolyadék hordoz. A nyirokcsomók a test különböző részein helyezkednek el, így például a nyakon, hónaljban, a mellkasban, a hasban és az ágyéknál. Több száz nyirokcsomó található az emberi testben, melyek egy része mélyen a test belsejében van, például a tüdők között.
A nyirokcsomók betegségei
Ha a nyirokrendszer nem működik megfelelően, különböző betegségeket okozhat. Néhány példa a következő betegségekre:
- Limfóma – nyirokcsomórák
- Lymfadenitis – a nyirokcsomó gyulladása
- Lymphedema – a test egyes részeinek duzzanata
Nyirokcsomórák
A nyirokcsomórák, más néven limfóma, a szervezet immunrendszerének fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó sejtjeiből, a limfocitákból ered. Ezek a sejtek a nyirokcsomókban, lépben, csontvelőben és más testrészekben találhatók. A limfóma esetében a limfociták megváltoznak és ellenőrizetlenül szaporodnak.
A limfóma típusai
Két fő típusú limfóma létezik:
- Hodgkin limfóma – ez a ritkább típusú limfóma, de jól kezelhető, különösen ha időben felismerik. Általában egyetlen nyirokcsomó megnagyobbodásával kezdődik, amit később több nyirokcsomó duzzanata követhet, ahogy a betegség előrehalad. Leggyakrabban serdülő- és fiatal felnőtt korban, illetve idősebb felnőttek körében is előfordulhat. A legjellegzetesebb tünete a fájdalom nélküli nyirokcsomó-megnagyobbodás, különösen a nyakon, hónaljban vagy a mellkas területén.
- Non-Hodgkin limfóma – sokkal nagyobb az előfordulása. Rendkívül széles spektrumot ölel fel, mivel több mint 60 különböző altípusa létezik. Általában gyorsan előrehaladó betegség, amely elsősorban a nyirokcsomókat és a nyirokrendszert érinti, ugyanakkor képes áttéteket képezni más szövetekbe is, például a csontvelőbe, lépbe, májba és a gyomor-bél traktusba. A non-Hodgkin limfóma sokkal változatosabb, és a betegség lefolyása különböző ütemben változhat, az altípusoktól függően.
A Non-Hodgkin és a Hodgkin limfóma különböző típusú limfocitákat tartalmaz. Minden limfóma típus más sebességgel növekszik, és másképp reagál a kezelésre.
Néhány ember a limfómát leukémiával keveri össze, de ez nem ugyanaz. Mindkét rákfajta más típusú sejtben kezdődik:
- A limfóma a fertőzésekkel szemben védekező limfocitákban kezdődik.
- A leukémia a csontvelőben található vérképző sejtekben kezdődik.
Hogy alakul ki a nyirokcsomórák?
Az orvosok nem biztosak abban, hogy pontosan mi okozza a nyirokcsomórákot. Azonban a kialakulás akkor kezdődik, amikor egy fehérvérsejtben, amely a betegségekkel küzd, genetikai mutáció alakul ki. Ez a mutáció gyors szaporodásra készteti a sejtet, aminek következtében sok beteg sejt – limfocita – keletkezik. A mutáció azt is lehetővé teszi, hogy a sejtek tovább éljenek, amikor egyébként el kellene pusztulniuk. Léteznek azonban kockázati tényezők, amelyek növelhetik a limfóma kialakulásának esélyét.
Kockázati tényezők
A kockázatot növelő tényezők közé tartoznak:
- Kor – egyes limfóma típusok gyakrabban fordulnak elő fiatal felnőttek körében, míg mások gyakrabban diagnosztizálják 55 év feletti embereknél.
- Nem – a férfiak körében nagyobb valószínűséggel alakul ki limfóma, mint a nőknél.
- Immunrendszeri problémák – a limfóma gyakrabban fordul elő azoknál, akik valamilyen immunrendszeri betegségben szenvednek, vagy akik immunitást csökkentő gyógyszereket szednek.
- Bizonyos fertőzések – egyes fertőzések növelhetik a limfóma kialakulásának kockázatát, például a Helicobacter pylori baktérium.
- Vírus – ha a testét vírus támadja meg, mint például a C hepatitisz.
- Családi anamnézis – ha a családjában valaki limfómában szenvedett.
- Sugárkezelés – ha a múltban rákot kezeltek önt sugárkezeléssel.
- Külső tényezők – benzolnak vagy olyan vegyi anyagoknak való kitettség, amelyek rovarokat vagy gyomokat irtó hatásúak.
Tünetek
A nyirokcsomórák tünetei változatosak. (3) A tünetek a limfóma típusától függően különböznek.
A Hodgkin limfóma által okozott tünetek a következők:
- Nyirokcsomók duzzanata a nyakon, hónaljban vagy az ágyéknál,
- Tartós fáradtság,
- Láz,
- Hidegrázás és izzadás,
- Légszomj,
- Köhögés és légzési nehézségek,
- Mellkasi fájdalom,
- Magyarázhatatlan hirtelen fogyás,
- Étvágytalanság,
- Viszkető bőr.
A Non-Hodgkin limfóma által okozott tünetek a következők:
- Megnagyobbodott nyirokcsomók,
- Hidegrázás,
- Fogyás,
- Hasi duzzanat,
- A jóllakottság érzése még kis mennyiségű étel után is,
- Mellkasi fájdalom vagy nyomás,
- Légszomj és köhögés,
- Fertőzések,
- Zúzódások vagy vérzés,
- Láz,
- Éjszakai izzadás,
- Hirtelen fogyás.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a fenti tünetek közül bármelyik huzamosabb ideig fennáll, forduljon orvosához. Minél hamarabb felismerik a nyirokcsomó daganatos megbetegedését, annál kedvezőbbek a jövőbeli kilátások.
Diagnózis felállítása
Az első vizsgálat során az orvos néhány alapvető kérdést fog feltenni:
- Mióta jelentkeznek a panaszok?
- Érez fájdalmat? Ha igen, hol pontosan?
- Van étvágya? Észlelt-e hirtelen fogyást?
- Fáradtnak érzi magát?
- Szedi-e jelenleg valamilyen gyógyszert?
- Mi a családi kórtörténet?
A kérdések mellett az orvos fizikai vizsgálatot is végez, és ellenőrzi a nyirokcsomókat. Ha duzzanatot talál, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy rákos betegségről van szó. A nyirokcsomó-duzzanatot különböző fertőzések is okozhatják.
Ezt követően a következő vizsgálatokra is sor kerülhet:
- Röntgen
- MRI – mágneses rezonancia
- Vérvizsgálatok
- Csontvelő aspiráció – a csontvelőből történő szövetmintavétel, hogy lymfóma-sejteket keressenek
- Biopszia – ha az orvos gyanítja a rákos megbetegedést, biopsziát javasol, azaz szövetminta vételét a nyirokcsomóból a rákos sejtek jelenlétének ellenőrzésére
Mivel többféle limfóma létezik, nagyon fontos, hogy kiderüljön, melyik típusú limfómával áll szemben a páciens. A típus meghatározása alapvetően befolyásolja a kezelési terv kialakítását.
A nyirokcsomórák stádiumai
A betegség stádiuma a vizsgálatok, különösen a biopszia segítségével határozható meg. A nyirokcsomó-daganat 4 stádiumra oszlik: (4)
- 1. stádium – csak egy nyirokcsomó-csoport érintett.
- 2. stádium – két vagy több nyirokcsomó-csoport érintett.
- 3. stádium – a betegség mindkét oldalon, a rekeszizmon túl is jelen van.
- 4. stádium – a rák már a nyirokcsomókon kívüli szerveket is érinti.
A nyirokcsomórák kezelése
A kezelés a rák típusától, stádiumától és a beteg általános egészségi állapotától függ. A kezelés célja, hogy minél több rákos sejtet elpusztítson, és a betegséget a lehető legjobban kontrollálja.
A kezelés folyamata az alábbiakat foglalhatja magában:
- Aktív megfigyelés – Egyes limfóma típusok nagyon lassan fejlődnek. Ilyen esetekben az orvos dönthet úgy, hogy a kezelés késleltetését javasolja, amennyiben a betegség nem befolyásolja a mindennapi életet.
- Kemoterápia – A kemoterápia gyógyszerekkel pusztítja el a gyorsan növekvő sejteket. A gyógyszereket általában infúzióval vagy tabletták formájában adják be, a választott gyógyszertől függően.
- Sugárkezelés – A sugárkezelés erőteljes sugárzást alkalmaz a rákos sejtek elpusztítására.
- Csontvelő-átültetés – Más néven őssejt-átültetés. Erős kemoterápiát és sugárkezelést alkalmaznak a csontvelő elnyomására, majd egészséges őssejteket ültetnek be a páciens saját testéből vagy egy donortól.
- Célzott terápia – A célzott terápia a rákos sejtek specifikus eltéréseire összpontosít. Az immunterápiás gyógyszerek az immunrendszert használják a rákos sejtek elpusztítására.
- Alternatív medicina – Bár az alternatív kezelések nem bizonyították, hogy képesek gyógyítani a limfómát, segíthetnek a diagnózissal kapcsolatos stressz csökkentésében és a kezelés mellékhatásainak enyhítésében. Az ilyen kezelések közé tartozik a fizikai aktivitás, a meditáció, a relaxációs gyakorlatok, az akupunktúra és a masszázs. A gyógygombák használata is hozzájárulhat az életminőség javításához.
Nyirokcsomórák és a gyógygombák
Számos kutatás foglalkozik a gyógygombák hatásával a nyirokcsomórák kezelésére. (5) A Non-Hodgkin limfóma esetében tesztelték a PSK-t (poliszacharid K), amely a shiitake gombából nyerhető, és Japánban engedélyezett gyógyszer a rák kezelésére. A kutatások azt sugallják, hogy a PSK képes közvetlenül elpusztítani a rákos sejteket, különösen a leukémia és limfóma esetében, miközben erősíti az immunrendszert is. A PSK kemoterápiával való kombinálása pedig hosszabb túlélést és remissziót eredményezhet a betegek számára.
Más gombák, például az Agaricus blazei – mandulagomba és a Cantharellus cibarius olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek serkenthetik a rákos sejtek apoptózisát (programozott sejthalált). Ezen eredmények arra utalnak, hogy a gyógygombáknak nagy potenciáljuk lehet a rák elleni küzdelemben.
Egy másik kutatás, amely a pecsétviaszgomba hatásait vizsgálta, arra a megállapításra jutott, hogy a ganoderma gomba kivonata apoptózist idéz elő leukémia, limfóma és myelóma sejtekben. (6) A gomba kivonatának hatékonyságát 26 különböző emberi rákos sejtvonalon tesztelték. A kutatás szerint a pecsétviaszgomba kivonat lassítja a rákos sejtek növekedését, előidézi azok apoptózisát, és új lehetőséget kínálhat kiegészítő kezelésként ezen betegségek kezelésében.
A kutatások a rezveratrol nevű növényi vegyületet is vizsgálták, amely számos gyümölcsben és növényben megtalálható. A rezveratrolról kimutatták, hogy apoptózist idéz elő a limfóma sejtjeiben. (7)
Egyes kutatások arra is rámutattak, hogy a glükánok és a rezveratrol kombinációja akár négyszeres hatékonyságot gyakorol, mint a gyógygomba kivonatok önmagában. A gyógygombák legértékesebb anyagai a poliszacharidok, glükánok. A hatékonyságuk fokozódik a rezveratrol hozzáadásával.
Prognózis
A kezelés sikeressége több tényezőtől függ. Általánosságban elmondható, hogy ha a beteg állapota jó, és a nyirokcsomó rák nem korlátozza a mindennapi tevékenységeket, akkor a prognózis kedvezőbb. Ezzel szemben, ha a beteg súlyt veszít, fáradtságtól és egyéb tünetektől szenved, és a betegség az egész testet érinti, akkor agresszívebb kezelésre lehet szükség.
Prevenció
Sajnos nincs olyan módszer, amely megakadályozza a nyirokcsomórák kialakulását.
Összegzés
Bár a diagnózis kezdetben ijesztőnek tűnhet, nem szabad feladni vagy stresszelni. Számos módja van annak, hogy küzdjünk a betegséggel.
A gyógygombák javítják az életminőséget, segítenek a emésztésben, enyhítik a fájdalmat és a fáradtságot, valamint pozitív hatással vannak a hangulatra is.
Figyeljen oda az egészséges étkezésre, fogyasszon több sötét bogyós gyümölcsöt, egyen több zöldséget, kövesse a gyulladásgátló étrendet, mellőzze a feldolgozott hús – konzervok, felvágott, füstölt húsok fogyasztását. Fehér cukor helyett használjon inkább bio mézet.
Töltsön több időt a családjával és barátaival, foglalkozzon azzal, ami belsőleg kitölti és ami iránt érdeklődik. A fáradtság ellenére sem feledkezzen meg a rendszeres mozgásról, amely segíti az anyagcserét, és segíthet elkerülni vagy enyhíteni a végtagi duzzanatokat.
Tudományos háttér:
- https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/lymphoma/symptoms-causes/syc-20352638
- https://my.clevelandclinic.org/health/body/23131-lymph-nodes
- https://www.emedicinehealth.com/what_are_signs_you_have_a_cancerous_lymph_node/article_em.htm
- https://lymphoma-action.org.uk/about-lymphoma-tests-diagnosis-and-staging/stages-lymphoma
- https://www.themossreport.com/effect-of-medicinal-mushrooms-on-non-hodgkin-s-lymphoma/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16423392/
- https://www.jacionline.org/article/S0091-6749(05)03539-6/fulltext