Keresés
Close this search box.

Bélgyulladás: mi az az IBD, mik a tünetei, és hogyan kezelhető?

Tartalomjegyzék

A gyulladásos bélbetegségben (bélgyulladás, IBD), például a Crohn-betegségben és a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők krónikus bélgyulladásban szenvednek. A tünetek közé tartozik a gyomorgörcs, a hasmenés és a túlzott gázképződés. A gyógyszerek és a műtét segíthet az IBD fellángolásának kezelésében, és otthoni gyógymódok is segíthetik a tünetek csökkentését.

Az autoimmun gyulladásos bélbetegség a jelenlegi tudományos ismeretek mellett nem gyógyítható. Úgynevezett tünetmentes állapot elérhető azonban, a megfelelő kezelési módszerekkel.

Mi az a bélgyulladás?

A gyulladásos bélbetegség (IBD) olyan rendellenességek csoportja, amelyek krónikus gyulladást (fájdalmat és duzzanatot) okoznak a belekben. Az IBD magában foglalja a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást is. Mindkét típus hatással van az emésztőrendszerre. A kezelések segíthetnek kezelni az állapotot, de az IBD egy egész életen át tartó betegség marad.

Az állapot minden korosztályt és nemet érint. Az IBD leggyakrabban 15 és 30 éves kor között fordul elő.

Melyek az IBD típusai?

A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás az IBD fő típusai. A típusok a következők:

  • A Crohn-betegség fájdalmat és duzzanatot okoz az emésztőrendszerben. Bármely részt érinthet a szájtól a végbélnyílásig. Leggyakrabban a vékonybelet és a vastagbél felső részét érinti.
  • A fekélyes vastagbélgyulladás duzzanatot és sebeket (fekélyeket) okoz a vastagbélben (vastag- és végbélben).
  • A mikroszkópos vastagbélgyulladás csak mikroszkóppal kimutatható gyulladásos bélbetegség.

Mi a különbség az IBD és az IBS között?

A gyulladásos bélbetegség (IBD) egy betegség, az irritábilis bél szindróma (IBS) egy szindróma/tünetcsoport. Az okok és a kezelések eltérőek.

Az IBS a funkcionális gasztrointesztinális betegség egy fajtája. Ez befolyásolja a belek működését, és a szokásosnál gyakrabban (néha ritkábban) összehúzódik. Görcsös vastagbélnek is nevezik.

Az IBS nem károsítja a beleket, mint az IBD, így a képalkotó vizsgálatok nem tudják kimutatni, és nem növeli a vastagbélrák kockázatát sem. IBS-ben szenvedőknek ritkán van szükségük kórházi kezelésre/műtétre.

Lehet IBD és IBS egyszerre?

Igen, előfordulhat IBD és IBS egyszerre is. Bár az IBD okozhat IBS-tüneteket, nincs bizonyíték arra, hogy az IBS növelné az IBD kockázatát.

Mi okozza az IBD-t?

A kutatók még mindig próbálják meghatározni, hogy egyeseknél miért alakul ki IBD. Úgy tűnik, három tényező játszik szerepet:

  • Genetika: 4 IBD-ben szenvedő emberből 1-nél előfordult a családban a betegség.
  • Az immunrendszer válasza: Az immunrendszer általában a fertőzések ellen küzd. Az IBD-ben szenvedőknél az immunrendszer összetéveszti az élelmiszereket, mint idegen anyagokat. Antitesteket (fehérjéket) szabadít fel, hogy leküzdje ezt a fenyegetést, és IBD tüneteket okoz.
  • Környezeti kiváltó tényezők: Azoknál az embereknél, akiknek a családjában előfordult IBD, kialakulhat a betegség környezeti kiváltó okoknak való kitettség után. Ezek a kiváltó tényezők közé tartozik a dohányzás, a stressz, a gyógyszerhasználat és a depresszió.
  • Covid gyulladásos bélbetegség? Jelenleg nincs rá bizonyíték, hogy a koronavírus bélgyulladáshoz vezetne, de okozhat bélpanaszokat.

Mik az IBD tünetei?

Az IBD tünetei lehetnek enyhék és súlyosak, hirtelen vagy fokozatosan jelentkezhetnek. Az IBD tüneteinek időszakai az IBD fellángolásai. Ha nincsenek tünetei, akkor remisszióban van.

Vírusos-bélgyulladás tünetei? A vírusos gyulladásos bélbetegség kisgyermekeknél veszélyes lehet, kiszáradáshoz is vezethet – így fontos a folyadék- és sópótlás.

Az IBD tünetei a következők:

  • Hasi fájdalom.
  • Hasmenés (néha székrekedéssel váltakozva), sürgős székelési kényszer. A székrekedés gyulladásos bélbetegség esetén gyakori lehet.
  • Gázképződés és puffadás.
  • Étvágytalanság, megmagyarázhatatlan fogyás.
  • Nyálka/vér a székletben.
  • Gyomorrontás.

Ritkán az IBD a következőket is okozhatja:

  • Fáradtság
  • Láz
  • Viszkető, vörös, fájdalmas szemek
  • Ízületi fájdalom
  • Hányinger és hányás
  • Bőrkiütések és sebek (fekélyek)
  • Látásproblémák.

Melyek az IBD szövődményei?

Az IBD-ben szenvedőknél nagyobb a vastagbélrák (kolorektális) kialakulásának kockázata. Egyéb lehetséges szövődmények a következők:

  • Anális fistula (a bőr alatt képződő alagút, amely összeköti a fertőzött anális mirigyet és a végbélnyílást).
  • Anális szűkület (az anális csatorna beszűkülése, ahol a széklet elhagyja a testet).
  • Vérszegénység (a vörösvértestek alacsony szintje), vérrögök.
  • Vesekövek.
  • Májbetegségek, pl. cirrhosis és primer szklerotizáló cholangitis (epevezeték-gyulladás).
  • Felszívódási zavar és alultápláltság (képtelenség elegendő tápanyaghoz jutni a vékonybélen keresztül).
  • Csontritkulás .
  • Perforált bél (lyuk/szakadás a vastagbélben).
  • Mérgező megacolon (súlyos bélduzzanat).

Hogyan diagnosztizálják az IBD-t?

A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás hasonló tüneteket okoz. Egyetlen teszt sem képes diagnosztizálni egyik állapotot sem.

A diagnózis felállításához orvosa megkérdezi a tüneteit. A diagnózis felállításának kezdetekor orvosa kérheti a teljes vérképet (CBC) és a székletvizsgálatot, hogy megkeresse az IBD jeleit.

Az alábbi diagnosztikai tesztek közül egyet/többet is kérhetnek:

  • Kolonoszkópia vastag- és vékonybél vizsgálatára.
  • EUS (endoszkópos ultrahang) az emésztőrendszer duzzanatának és fekélyeinek ellenőrzésére.
  • Rugalmas szigmoidoszkópia a végbél és a végbélnyílás belsejének vizsgálatára.
  • Képalkotó vizsgálat, pl. CT vagy MRI, a gyulladás vagy tályog jeleinek ellenőrzésére.
  • Felső endoszkópia az emésztőrendszer vizsgálatára a szájtól a vékonybél kezdetéig.
  • Kapszula endoszkópia egy kis kamera eszközzel, amelyet lenyel. A kamera az emésztőrendszeren áthaladva képeket készít.

Melyek a nem sebészeti kezelések?

Az IBD-kezelések az adott típustól és a tünetektől függően változnak. A gyógyszerek segíthetnek a gyulladás szabályozásában, hogy ne legyenek tünetei (remisszió). IBD kezelésére szolgáló gyógyszerek a következők:

  • Aminoszalicilátok (egy gyulladáscsökkentő gyógyszer, mint a szulfaszalazin, mezalamin vagy balsalazid) minimalizálják a belek irritációját.
  • Az antibiotikumok kezelik a fertőzéseket és a tályogokat.
  • A biológiai anyagok megszakítják az immunrendszer gyulladást okozó jeleit.
  • A kortikoszteroidok, pl. a prednizon, kordában tartják az immunrendszert és kezelik a fellángolásokat.
  • Az immunmodulátorok megnyugtatják a túlműködő immunrendszert.

Vény nélküli gyógyszer bélgyulladásra:

  • Hasmenés elleni gyógyszer.
  • Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID).
  • Vitaminok és kiegészítők, mint a probiotikumok, vagy gyógygombák.

Hogyan segítenek a gyógygombák bélgyulladás esetén?

Népi gyógymódok bélgyulladásra?

süngomba tartalmaz olyan bioaktív anyagokat, melyeknek köszönhetően számos egészségvédő tulajdonságokkal rendelkezik. A kínai orvoslásban régóta kedvelt hatóanyag, de mára már a modern tudomány érdeklődését is felkeltette, nem véletlenül.

Kimutatták, hogy a süngomba jelentősen javítja a bélmikrobióta szerkezetét. A kezelés során az IBD néhány tünete, mint pl. a vastagbél nyálkahártyájának általános morfikus és szövetkárosodási indexértékei javultak.

Különösen az agyra, a szívre és a belekre gyakorol jótékony hatást, így IBD esetén megfontolandó a gyógyszeres kezelés kiegészítése süngombával. Étrend-kiegészítőkben találkozhatunk ezzel az értékes összetevővel, ám ügyeljünk a termék minőségére és minden esetben körültekintően válasszunk. Mielőtt megkezdjük a kúrát, egyeztessünk kezelőorvosunkkal.

Mik a Crohn-betegség sebészeti kezelései?

10-ből 7 Crohn-betegségben szenvedő embernek végül műtétre van szüksége, amikor a gyógyszerek már nem enyhítik a tüneteket. A bél reszekció során a sebész:

  • Eltávolítja a beteg bélszakaszt.
  • Összeköti az egészséges bél két végét (anasztomózis).

A műtét után a bél fennmaradó része alkalmazkodik és úgy működik, mint korábban. Körülbelül 10 Crohn-betegség miatt műtéten átesett ember közül 6 tíz éven belül kiújul. Egy másik bélreszekció jó választás lehet ebben az esetben.

Mik a fekélyes vastagbélgyulladás sebészeti kezelései?

A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők közül több mint 30 év után körülbelül 3 emberből 1 műtétre szorul.

A műtét során a sebész:

  • Eltávolítja a vastagbelet (colectomia) vagy a vastag- és végbelet (proktokolectomia).
  • Összeköti a vékonybelet és a végbélnyílást.
  • Létrehoz egy ileális tasakot, amely összegyűjti a székletet, amely aztán a végbélnyíláson keresztül távozik.

Ritkán előfordulhat, hogy ileosztómiára van szükség ileális tasak helyett. A hason kívül egy ileosztómiás táska csatlakozik a széklet összegyűjtésére.

A proctocolectomia gyógyító hatású. A tünetek nem térnek vissza a vastag- és végbél eltávolítására irányuló műtét után. Mindazonáltal problémái lehetnek az ileostomiával vagy a csípőbéli tasakkal, pl. pouchitis (gyulladás és fertőzés).

Hogyan előzhető meg az IBD?

Bár semmit nem tehet az IBD megelőzésére, bizonyos étrendi és életmódbeli változtatások szabályozhatják a tüneteket. Ezek közé tartozik:

  • Kisebb adag ételek fogyasztása két-négy óránként.
  • Próbáljon ki egészséges módszereket a stressz kezelésére, mint pl. a meditáció, a mozgás, például a tai chi, a zenehallgatás, a sétálás. A stressz gyulladásos bélbetegség esetén gyakori lehet.
  • Elegendő alvás és tartózkodás a megerőltető fizikai aktivitásoktól.
  • Vezessen étkezési naplót az IBD fellángolását kiváltó élelmiszerek azonosításához. Előfordulhat, hogy ételintoleranciája van, pl. laktóz intoleranciája. Ha igen, akkor szervezete nehezebben emészt meg bizonyos ételeket, ami gyomorrontást okoz.
  • Csökkentse a beleket irritáló élelmiszereket, pl. rostos, fűszeres, zsíros, tejjel készült ételeket. A fellángolások során válasszon könnyű ételeket, amelyek kevésbé okoznak gyulladás.
  • Csökkentse a koffeines, szénsavas és alkoholos italok fogyasztását. Igyon több vizet a kiszáradás megelőzése érdekében.
  • Hagyja abba a dohányzást.

Mi az IBD prognózisa?

Az IBD egy életen át tartó állapot, de nem csökkentheti a várható élettartamot. Megfelelő kezeléssel megelőzheti a fellángolásokat és hosszú remissziós időszakokat érhet el.

Az olyan élethosszig tartó állapotok kezelése, mint az IBD, kihívást jelenthet. Nem szokatlan, hogy az IBD-ben szenvedők szoronganak/ depressziósak lesznek. Egy mentális egészségügyi tanácsadó felkeresése segíthet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fel kell hívnia orvosát, ha a következőket tapasztalja:

  • Erős hasi fájdalom/hasmenés.
  • Láz/fertőzés jelei.
  • IBD fellángolás.
  • A kiszáradás jelei.

Milyen kérdéseket tegyen fel orvosának?

A következő kérdések feltétele hasznos lehet:

  • Milyen típusú IBD-m van?
  • Mi a legjobb kezelés számomra?
  • Milyen ételeket, italokat kerüljek?
  • Milyen életmódbeli változtatásokat kell végrehajtanom?
  • Figyelnem kell a szövődmények jeleit?

Összefoglalva

A legtöbb gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő ember aktívan él. Ennek ellenére a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei megzavarhatják az életet. Vannak, akik gyógyszerszedés után remisszióba kerülnek (nincsenek tünetek). Vannak, akiknek műtétre van szükségük a súlyos tünetek miatt. Orvosa javasolhat étrendi és életmódbeli változtatásokat az IBD kezelésére.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5689651/

https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/15587-inflammatory-bowel-disease-overview

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó termékek

Nincsenek kapcsolódó termékek.

Kategóriák

Legnépszerűbb termékeink

Iratkozz fel és spórolj!

Legnépszerűbb cikkeink