Az emberi test egyik legnagyobb csodája az immunrendszer: védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, felismeri a betolakodókat, és minden nap csendes harcot vív az egészségünkért. De mi történik akkor, ha ez a védelmi rendszer téved, és saját sejtjeink ellen fordul? Az autoimmun betegségek pontosan ezt jelentik – és világszerte egyre több embert érintenek.
Mi az az autoimmun betegség?
Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer tévesen idegenként azonosítja a test saját sejtjeit, szöveteit, és megtámadja azokat. (1) Ez a “belső támadás” gyulladást, szervi károsodást és krónikus panaszokat okozhat, attól függően, melyik szervet vagy szervrendszert érinti.
Mi válthatja ki az autoimmun betegséget?
Miért fordul az immunrendszerünk saját magunk ellen autoimmun betegséget okozva? (2) Bár a pontos kiváltó okokat a tudomány máig nem ismeri teljes bizonyossággal, több tényező is hozzájárulhat az autoimmun betegségek kialakulásához:
Genetikai hajlam
A családi halmozódás gyakori. A kutatások szerint az autoimmun rendellenességek komplex genetikai alapúak, és több gén is hozzájárul a betegség kockázatához, mindegyikük önállóan általában kis hatással. Emellett kiderült, hogy ugyanazok a gének több autoimmun betegségben is szerepet játszanak. (3)
Környezeti hatások
Jelenleg a kutatások azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek 70 % környezeti tényezők okozzák, beleértve a toxikus vegyi anyagokat, étrendi összetevőket, stresszet, bélflóra egyensúlyzavart és fertőzéseket. (4)
D- vitamin hiány
A D-vitamin hiánya összefüggésbe hozható több autoimmun betegség, például rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus és Sjögren-szindróma kialakulásával. A D-vitamin hiány csökkentheti a betegség aktivitását és segíthet a fájdalom enyhítésében autoimmun reumás betegségek esetén. (5)
Hormonális tényezők:
A hormonok nagy hatással vannak az autoimmun betegségekre, mivel befolyásolják az immunválaszt és a gyulladást. (6)
Kortizol (stresszhormon): Magas szintje gyengíti az immunrendszert és fokozza a gyulladást, míg alacsony szintje fáradtsághoz vezethet.
Ösztrogén és progeszteron: Hatással vannak a menstruációs ciklusra és az immunválaszra.
Pajzsmirigyhormonok: Alacsony vagy magas szintjük fáradtságot, súlyváltozást és hőérzékenységet eredményezhet.
Bélflóra: Az egészséges bélflóra támogatja a hormonok lebontását és az immunrendszert. Egyensúlyzavara autoimmun betegségeket súlyosbíthat.
A hormonális egyensúly megértése segíthet a megfelelő kezelésben és az autoimmun betegségek tüneteinek enyhítésében.
Bélflóra egyensúlyának zavara
A bélben található mikrobiom egészsége kulcsfontosságú lehet az immunválasz szabályozásában. A mikrobiom a testünkben élő mikroorganizmusok összessége, amelyek szoros kapcsolatban állnak velünk és befolyásolják az immunrendszerünket, anyagcserénket és viselkedésünket. Az utóbbi években több kutatás is kimutatta, hogy a mikrobiom szerepet játszik az autoimmun betegségek kialakulásában. (7)
Például szisztémás lupus eritematosus esetén a bélflóra (a Firmicutes és Bacteroidetes baktériumok aránya) változása figyelhető meg. A rheumatoid arthritis esetében pedig a bélflóra és az oral microbiom (szájflóra) változásai, különösen a fogínybetegségek, fontos szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Más autoimmun betegségek szintén mikrobiom-változásokat mutatnak a bélflórában és a szájflórában.
A leggyakoribb autoimmun betegségek
- Rheumatoid arthritis (RA) – Ízületi gyulladással jár, fájdalmat, duzzanatot, és végső soron mozgáskorlátozottságot okozhat.
- 1-es típusú diabétesz – A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit pusztítja el, így a beteg élete végéig inzulinra szorul.
- Lupus (SLE) – A test több szervét érintheti, gyakran jár bőrkiütéssel, ízületi fájdalommal és fáradékonysággal.
- Sclerosis multiplex (SM) – Az idegrendszert támadja, kiszámíthatatlan idegrendszeri tünetekkel.
- Hashimoto-thyreoiditis – A pajzsmirigy alulműködéséhez vezet, fáradtsággal, hízással és levertséggel jár.
- Crohn-betegség: Autoimmun jellegű gyulladásos bélbetegség (IBD).
- Cöliákia (gluténérzékenység): Autoimmun betegség, nem „csupán” allergia. A glutén (a búzában, árpában, rozsban található fehérje) hatására a szervezet immunrendszere gyulladásos választ indít a vékonybél nyálkahártyája ellen. Ez a bélbolyhok sorvadásához, tápanyaghiányhoz és sokféle szisztémás tünethez vezethet.
- Raynaud szindróma: Végtagi erek görcse, nőknél gyakoribb
- Pszoriázis – A pszoriázis esetén az immunrendszer a bőrsejteket túlzottan aktívvá teszi, ami felgyorsítja a bőrsejtek növekedését. A bőrsejtek túl gyorsan termelődnek, és nem tudják teljesen kifejlődni, ezért elhalnak, majd hámlanak, ami a jellegzetes piros, pikkelyes foltokat eredményezi a bőrön.
Az allergia is autoimmun betegség?
Nem, az allergia nem autoimmun betegség, de mindkettő az immunrendszer zavarához kapcsolódik.
Allergia esetén az immunrendszer túlzottan reagál ártalmatlan anyagokra (pl. pollen, por, étel), mintha veszélyesek lennének.
Autoimmun betegség esetén az immunrendszer tévesen a saját test szöveteit támadja meg, mintha idegenek lennének (pl. Hashimoto, lupus, reumás ízületi gyulladás).
Tehát más a kiváltó ok és a mechanizmus, de közös bennük, hogy az immunrendszer nem működik megfelelően.
Pontos diagnózis felállítása
Ezek a lépések segíthetnek a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés megtalálásában, különösen autoimmun betegségeknél. Az autoimmun betegség pontos diagnózisa felállítása nem egyszerű, mivel több betegség tünete hasonló lehet, ezért fontos, hogy segítsen az orvosának. (8) Segíthet, ha ismeri a családi kórtörténetet, ha feljegyzi a tüneteket, alapos kivizsgálást kér. Tudni kell, hogy a diagnózis megállapítása kihívásos lehet, ezért kérjen több véleményt. Amennyiben kezelőorvosa nem veszi komolyan a tüneteit, probáljon másik szakembert keresni. A kezelés sikeresebben valósul meg, ha Ön és orvosi csapata együtt dolgozik. Egy orvos legyen az elsődleges kezelője, aki koordinálja az Ön gyógyszeres kezelését.
Az autoimmun betegségek gyógyítása
Nem gyógyíthatóak, viszont elég jól kezelhetőek az autoimmun betegségek. (9) A kezelés közben nem csupán a tüneteket enyhíti, hanem gyakran kimondottan a gyulladás ellen hat.
| Betegség | Kezelés típusa |
|---|---|
| Rheumatoid arthritis | Gyulladáscsökkentők, DMARD-ok (pl. metotrexát) |
| Hashimoto | Pajzsmirigy hormonpótlás (levotiroxin) |
| Crohn-betegség | Gyulladáscsökkentők, biológiai terápia |
| Lupus | Kortikoszteroidok, immunszupresszánsok |
| Sclerosis multiplex | Immunmoduláns terápia (pl. interferon, natalizumab) |
| Cöliákia | Gluténmentes diéta |
| Raynaud-szindróma | Életmódbeli változtatások, kalciumcsatorna-blokkolók (pl. nifedipin), értágítók, stresszkezelés |
Természetes kiegészítők az autoimmun betegségek kezelésénél
- Gyógygombák (reishi, cordyceps, süngomba, shiitake)
- D-vitamin
- Omega-3 zsírsavak
- Kurkumakivonat
- Probiotikumok és prebiotikumok
- C- vitamin – A kutatások szerint a C vitamin segíthet enyhíteni az autoimmun betegség okozta károsulásokat. (10) Kísérletet végeztek egy egészséges önkéntes bevonásával, valamint négy autoimmun beteggel. A C-vitamin infúzió hatására nőtt a kortizolszint, fokozódott a vizeletürítés és a kortizollebontási termékek kiválasztása is. Az eredmények azt mutatják, hogy a C-vitamin infúzió serkentheti a szervezet természetes gyulladáscsökkentő (glükokortikoid) mechanizmusát, ami segíthet enyhíteni az autoimmun reakciókat. Tehát a C-vitamin nem közvetlenül, hanem az immunrendszert szabályozó hormonokon keresztül fejtheti ki jótékony hatását.
Segíthet a napfény?
A napozás, a napfény mérsékelt mennyiségben valóban támogathatja az immunrendszert, elsősorban a D-vitamin-termelés révén. A D-vitamin egyre több kutatás szerint fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, és alacsony szintje több autoimmun betegség esetén is kimutatható.
Ezért naponta 10–20 perc közvetlen napfény – lehetőleg a reggeli vagy kora esti órákban – javasolt lehet az arc, kar vagy lábszár bőrfelületére, napvédő nélkül, de kerülve a leégést.
Fontos azonban tudni, hogy egyes autoimmun betegségek – például a lupus (SLE) – esetén a napfény kifejezetten súlyosbíthatja a tüneteket. Ebben az esetben a napfény kerülése, fizikai védelem és fényvédő használata javasolt.
Mit tegyek, ha autoimmun betegséget diagnosztizáltak?
A legfontosabb lépés az, hogy tudatosan és együttműködően álljon hozzá a kezeléshez.
A legfontosabb teendők
Amennyiben Önnél autoimmun betegséget állapítottak meg, javasolt a következőket megfontolni:
Forduljon szakorvoshoz – attól függően, mely szervrendszer érintett, reumatológus, endokrinológus, gasztroenterológus vagy neurológus lehet az illetékes.
Kövesse az orvos által javasolt terápiát – ide tartozhat gyógyszeres kezelés, diéta vagy életmódbeli változtatás.
Életmódja legyen támogatói jellegű – alvás, rendszeres mozgás, stresszcsökkentés és tápanyagdús étrend elengedhetetlenek.
Ne alkalmazzon természetes szereket vagy étrend-kiegészítőket orvosi egyeztetés nélkül – különösen igaz ez az immunrendszerre ható készítményekre.
Rendszeresen kövesse nyomon állapotát – laborvizsgálatok, szűrések, kontrollvizitek révén.
Gyógygombák és az autoimmun betegségek: segíthetnek vagy árthatnak?
A gyógygombák – mint például a reishi (pecsétviaszgomba), shiitake, cordyceps, vagy chaga – hosszú ideje használatosak a hagyományos gyógyászatban, és ma már a modern kutatások is vizsgálják őket. Számos hatóanyaguk támogatja az immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő hatással bírnak, antioxidáns tulajdonságaik pedig előnyösek lehetnek.
Ez azonban kettős élű fegyver lehet autoimmun betegség esetén. Hiszen ha egy gomba „serkenti” az immunrendszert, akkor fennállhat a veszélye annak is, hogy fokozza az autoimmun reakciót.
Ugyanakkor egyes gyógygombákról – például a pecsétviaszgombáról – kimutatták, hogy immunmoduláló hatással bírnak, azaz nem egyszerűen serkentik az immunrendszert, hanem képesek szabályozni azt. Ez azt jelenti, hogy adott esetben csökkenthetik a kóros immunválaszokat is. Klinikai adatok még korlátozottak, de az irány biztató.
| Gyógygomba | Fő hatásai | Lehetséges alkalmazási területek |
|---|---|---|
| Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba) | Immunmoduláló, gyulladáscsökkentő, értágító | Autoimmun betegségek, Raynaud-szindróma, lupus, allergiák |
| Cordyceps sinensis | Energetizáló, érfalvédő, immunrendszer-kiegyensúlyozó | Hashimoto, Raynaud-szindróma, krónikus fáradtság |
| Chaga (Inonotus obliquus) | Antioxidáns, bélnyugtató, bélflóra-támogató | Crohn betegség, cöliákia, IBD, immunrendszeri túlműködés – allergia, pszoriázis |
| Shiitake (Lentinula edodes) | Immunerősítő, májvédő, vírusellenes | Allergiák, immunhiányos állapotok, kiegészítésként Raynaud esetén is segíthet |
| Hericium erinaceus (Süngomba) | Idegrendszer-regeneráló, gyulladáscsökkentő, bélvédő | Sclerosis multiplex, Crohn, cöliákia |
Bár a természetes megoldások vonzóak lehetnek, autoimmun betegségeknél minden olyan szer, amely az immunrendszerre hatással van, körültekintést igényel. A gombák nagy mértékben enyhítik a gyulladást, ezért egyes betegek nagyon jól reagálnak rájuk, másoknál viszont súlyosbíthatják a tüneteket. Ezért nem ajánlott önkezelésbe kezdeni, különösen nem gyógyszeres terápia helyett és bevetésük előtt ajánlott az orvossal konzultálni.
Összegzés
Az autoimmun betegségek komoly kihívást jelentenek mind az orvostudomány, mind a betegek számára. Bár nem gyógyíthatók véglegesen, megfelelő kezeléssel és életmódbeli támogatással – beleértve akár a gondosan megválasztott természetes kiegészítőket – jól karbantarthatók. A kulcs a személyre szabott megközelítés és a folyamatos orvosi felügyelet.
Tudományos háttér:
- https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/21624-autoimmune-diseases
- https://www.hopkinsmedicine.org/health/wellness-and-prevention/autoimmune-disease-why-is-my-immune-system-attacking-itself
- https://www.annualreviews.org/content/journals/10.1146/annurev.immunol.021908.132653
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4290643/
- https://www.mdpi.com/2218-273X/13/4/709
- https://www.ariaintegrative.com/2023/11/09/hormones-inflammation-autoimmune-disease/
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6300652/
- https://autoimmune.org/resource-center/diagnosis-tips/
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4061980/
- https://europepmc.org/article/med/8562889
