Keresés
Close this search box.

Napozás – Mire kell figyelni?

Tartalomjegyzék

Nincs nyár napozás nélkül, még ha az embernek nem is feltétlen van hozzá túl sok kedve. Az egyre melegebb, napsütéses nyarak során aligha kerülhető el a napfénynek való hosszabb – rövidebb kitettség. Éppen ezért a napozás mint örökzöld téma egyre aktuálisabb lesz, olyannyira, hogy az egészséges életmód és az egészségtudatosság szerves részévé kell hogy váljanak a napfénnyel és a napozással kapcsolatos ismeretek.

A napozás gyakran olyan dolgok kapcsán van említve mint az erős UVA és UVB sugárzás káros hatása a bőrre illetve a szem egészségére, a bőr öregedése illetve a bőrrák. Kétségkívül van árnyoldala, ám érdemes kiemelni, hogy néhány egyszerű szabályt betartva, a mértékletesség mentén a napfürdőzés nagyon is egészséges tud lenni. A legtöbben esztétikai okokból napfürdőznek, hiszen a szép, napbarnított bőr a legtöbb ember szemében vonzó.

A szépség mellett azonban a napfénynek egyéb haszna is van. A szervezet megfelelő D vitamin szintjéhez elengedhetetlen a napfény. A D vitamin sok funkciót tölt be az emberi szervezetben, szerepet játszik többek között a csontok megfelelő keménységének kialakításában és az egészség megőrzésében. Az angol kór, vagyis a csontok lágysága például a D vitamin hiánya következtében alakul ki.

A D vitamin szerepet játszik még a boldogsághormon termelődésében is, így a levert hangulatra akár egy kis napfény is megoldást jelenthet.

Minden haszna mellett azonban valóban van a napsugárzásnak árnyoldala is, melyet ugyanúgy ismerni kell. Néhány betegség vagy gyógyszer okozhat olyan tüneteket és mellékhatásokat melyek esetén a napsugárzás kerülése ajánlott.

Mikor ne napozzunk?

Az egyik olyan eset mely során kerülni kell a napozást, vagy legalább nagyon odafigyelni rá az a kemoterápia. A kemoterápia során a szervezetbe juttatott némely készítmény mellékhatásaként a bőr jóval érzékenyebbé válhat az UV fényre. Így az addig ártalmatlan mennyiségű UV sugárzást is olyan tünetek kísérhetik mint a kivörösödés, duzzadás, irritáció vagy hámlás. Vannak bizonyos antibiotikumok okozhatnak hasonló tüneteket, ezért ilyesfajta gyógyszerek szedése előtt mindenképpen érdemes szakorvos tanácsát kérni, és az utasításoknak megfelelően eljárni.

Az antibiotikumok mellett bizonyos gyulladásgátló szerek, antidepresszánsok illetve vízhajtó készítmények mellékhatásaként is jelentkezhet fényérzékenység, így ezek esetén is érdemes orvos segítségét kérni.

Egyes autoimmun betegségek esetén is jobban oda kell figyelni a napsugárzásra. Kutatók összefüggést fedeztek fel az UV sugárzásnak való kitettség és bizonyos autoimmun betegségek, pl. a dermatomyositis kialkulása közt. Ez utóbbi betegség például kiütéseket okoz a bőrön és gyengíti az izmokat. A kutatók szerint ugyanakkor fontos, hogy nem találtak egyértelmű ok-okozati kapcsolatot e betegség és az UV sugárzás között, azonban a korábban is megfigyelt összefüggésük megerősítést nyert. Az UV sugárzás és az immunrendszer működésének összefüggésére más kutatások is rámutattak már, azonban még mindig vannak megválaszolatlan kérdések az összefüggésekkel kapcsolatban.

Egy másik betegség amely esetében kerülni kell a napfényt a lupus. Teljes nevén a szisztémás lupus erythematosus vagy SLE szintén autoimmun betegség. Tünetei a fáradság, hőemelkedés, ízom és ízületi fájdalmak, hajhullás, vérszegénység, veseproblémák és bőrkiütések. Az ebben szenvedő beteg sok esetben fényérzékeny is, így a tünetek napsugárzás hatására fellángolhatnak.

Mire figyeljünk mindenképpen a napozás során?

A napfürdő során a legfontosabb a megfelelő fényvédelem alkalmazása és a napon töltött idő. Fontos, hogy bőrünk típusához illő naptejet válasszunk. Napfényre való reakció tekintetében az emberek alapvetően 6 csoportba, úgynevezett fototípusba sorolhatók.

  1. Az egyes típus a nagyon világos, tejfehér bőrűek. Nekik kell a leginkább óvatosnak lenniük, hiszen ők nagyon könnyen leégnek.
  2. A kettes típusúak már egy fokkal sötétebb, azonban még számukra is különösen fontos az elővigyázatosság.
  3. A hármas típus bőrszíne már enyhén kreolos, így ők a kezdeti kipirulás után lebarnulnak
  4. A negyedik típus a kreol bőrűek, akik leégnek ugyan de ritkán; és könnyen lebarnulnak.
  5. Az ötös típusú bőr a barna, kreol bőr amely szintén ritkán ég le és mindig lebarnul.
  6. Végül a hatos típus a sötétbarna vagy fekete bőr, amely nem ég le és teljesen lebarnul.

A fényvédő krémen a faktorszám a mérvadó ha a védelem mértékéről van szó. Az első két típusnak nagyon magas szintű UV elleni védelemre van szüksége, így számukra mindenképpen a magas faktorszámú napvédő krém ajánlott. A többi bőrtípus az enyhébb védelmet nyújtó készítményekkel is beérheti, de természetesen nekik is fontos ismerni saját bőrüket; és tudni milyen mértékű napsütés az ami még nem okoz számukra gondot.

A naptej mellett másik lényeges tényező a bőrre nézve a napon eltöltött idő illetve a napszak. A délelőtt és a késő délután közti órákban (10:00 és 17:00 óra között) általában forrón tűz a nap és az UVA illetve az UVB sugárzás ilyenkor a legmagasabb. Ilyenkor nem érdemes a tűző napon tartózkodni, illetve amennyiben a szabadban van az ember, érdemes árnyékot keresni, vagy ruhával elfedni a bőrfelületet. Ehhez fontos a jól szellőző öltözék, hiszen a melegben óriási a kísértés, hogy ledobjuk magunkról a ruhát, amivel egyúttal még több káros UV sugárzásnak tesszük ki a bőrt.

Fontos tudni, hogy az erős napsugárzás nem csupán a közvetlenül jelent veszélyt. Az autók ablaka csak korlátozott mértékben képes megszűrni a napfényt, ezért ha hosszú órákat vezetünk napsütésben, inkább kenjük be magunkat naptejjel, főleg az arc és a nyak bal oldalát. A víz szintén korlátozottan nyújt csak védelmet az UV sugarak ellen, ráadásul még a napvédő krémet is könnyen lemoshatja a bőrről. Erre tekintettel ha kijövünk a vízből érdemes újból bekenni magunkat.

Néhány extra tipp

A talán mondani sem kell, de a sütkérezés közbeni elalvás igen veszélyes tud lenni. Néhány óra alatt akár hólyagosra is éghet a bőrünk, ami amellett, hogy borzasztóan fájdalmas még a későbbiekben kialakuló bőrrák kockázatát is jelentősen megnöveli. Ezért ha napfürdőzni támad kedvünk, jobb ha van mellettünk valaki aki felkelt ha esetleg elbóbiskolnánk. Rengeteg fájdalmat és talán egy idő előtti bőrrákot spórolunk meg vele.

A bőr UV visszaverő képessége nagyban függ a szervezet hidratáltságától is. Minél szárazabb a bőr annál inkább visszaveri az UV sugarakat. Nyáron viszont kiemelten fontos a hidratálás, ezért érdemes odafigyelni rá, hogy mikor fekszünk ki a napra. A hidratált bőr nem veri vissza annyira az UV sugarakat, tehát hajlamosabb a leégésre.

Szintén nagy veszélyt jelent pl. a kerékpározás közbeni napsugárzás, különösen ha félmeztelenek vagyunk. A menetszél hűti a testet, ezért nem érezzük annyira égetőnek a napot és a verejtékezés sem olyan feltűnő, hiszen hamar elpárolog rólunk. Ennek ellenére viszont az UV sugarak ugyanúgy érik a testet, csak míg napfürdőzés közben a hőérzet valamennyire visszatartó erőt jelent a túlzásba vitt napozással szemben, itt ez is eltűnik. Tulajdonképpen hasonló a helyzet mintha elaludnánk, hiszen itt sem vesszük észre, hogy már jóval nagyobb dózist kapott a bőrünk az egészségesnél.

A D vitaminra visszatérve, a napfény nem az egyetlen módja a megszerzésének. Különböző gombákban, pl. a boltok polcain található gombákban is viszonylag sok D vitamin található. A gombák is UV fény segítségével állítják elő a D vitamint, ezért azok a gombák melyek termesztésénél odafigyeltek rá, hogy UV fényt is kapjanak kiváló természetes D vitamin források.

Forrás:

https://www.nih.gov/news-events/news-releases/sun-exposure-may-trigger-certain-autoimmune-diseases-women

https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2018457118#abstract

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3626364/

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó termékek

Nincsenek kapcsolódó termékek.

Kategóriák

Legnépszerűbb termékeink

Iratkozz fel és spórolj!

Legnépszerűbb cikkeink