Mi az a Parkinson-kór?
Progresszív neurológiai rendellenesség. Az életkorral összefüggő degeneratív agyi állapotról beszélünk, ami azt jelenti, hogy az agy egyes részei leépülnek. Az első időszak mozgással kapcsolatos problémákkal jár.
A sima és összehangolt izommozgásokat a dopamin, az agyban található anyag teszi lehetővé. A dopamint termelő rész az agy „substantia nigra” nevezett része.
Parkinson-kórban a substantia nigra sejtjei pusztulni kezdenek. Amikor ez megtörténik, a dopamin szintje csökken. Amikor 60-80 százalékkal csökkentek, megjelennek a Parkinson-kór tünetei.
Mi a különbség az alzheimer és a parkinson kór között? Noha két degeneratív agyi betegségek, az okok, tünetek és a kezelés is különböző.
Fontos, hogy a Parkinson-kór és a Parkinson–szindróma nem egyezik meg.
Kialakulásának kockázati tényezői
A Parkinson-kór pontos oka nem ismert. Mind genetikai, mind környezeti összetevőket tartalmazhat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a vírusok Parkinson-kórt is kiválthatnak.
Noha nincs ismert ok, a kutatások azonosították az emberek azon csoportjait, akiknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség:
- Általában 50 és 60 éves kor között jelentkezik, illetve az esetek körülbelül négy százalékában fordul elő 40 éves kor előtt.
- Család. Azoknál az embereknél, akiknek közeli családtagjai Parkinson-kórban szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség.
- Méreganyagok. Bizonyos méreganyagoknak való kitettség növelheti a kockázatát.
- Fejsérülés. Azoknál az embereknél, akik fejsérülést szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór.
Megjelentek hírek arról, hogy a Covid miatt nőhet a betegség kockázata, ám ennek megállapítására még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű tanulmány. A kutatók folyamatosan próbálják megérteni, miért alakul ki az embereknél a betegség.
A Parkinson-kór tünetei
A korai tünetek néhány évvel a motoros problémák kialakulása előtt jelentkezhetnek. Ezek a legkorábbi jelek a következők:
- csökkent szaglás
- székrekedés
- a hang megváltozik
- rossz testtartás
A négy fő motoros tünet a következő:
- remegés, kézremegés (tremor) nyugalmi helyzetben is
- lassú mozdulatok
- a karok, lábak és a törzs merevsége
- egyensúlyi problémák
A másodlagos tünetek a következők:
- az arc kifejezései üresek
- tompa, halk beszéd
- csökkent pislogás és nyelés
- csökkentett karlengés járás közben
- Parkinson-kóros járás, amely arra utal, hogy járás közben csoszogó lépéseket tesz
Egyéb kapcsolódó tünetek a következők lehetnek:
- pelyhes fehér vagy sárga pikkelyek a bőr zsíros részein, szeborreás dermatitisként ismert
- melanoma, a bőrrák egyik súlyos típusa
- alvászavarok, beleértve az alvás közbeni mozgást és beszédet
- depresszió
- szorongás
- hallucinációk
- pszichózis
- figyelem- és memóriazavarok
Ha további, egyre súlyosbodó tünete jelentkezne fel kell keresnie orvosát különböző vizsgálatok céljából.
Nagy figyelmet kell szentelni annak, ha jelentkeznek ezek az előtte ismeretlen tünetek. Melyek után a betegséget nem lehet gyógyítani, de fontos a betegek életminőségének javítása a tünetek kezelésével.
A Parkinson-kór korai jeleit nem ismerik fel. A test sok évvel azelőtt megpróbálhatja figyelmeztetni a mozgászavarra, hogy a mozgási nehézségek ezekkel a figyelmeztető jelekkel jelentkeznének.
Parkinson-kór diagnosztizálása
Nincs specifikus teszt a Parkinson-kór diagnosztizálására. A diagnózis az anamnézis, a fizikális és neurológiai vizsgálat, valamint a jelek és tünetek áttekintése alapján történik.
Képalkotó tesztek, például CAT-szkennelés vagy MRI használhatók más állapotok kizárására. Dopamin transzporter (DAT) vizsgálat is használható. Bár ezek a tesztek nem erősítik meg a Parkinson-kórt, segíthetnek kizárni más betegségeket, és támogatják az orvos diagnózisát.
Milyen gyógyszereket és kezeléseket alkalmaznak?
A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése két kategóriába sorolható: közvetlen kezelések és tüneti kezelések. A közvetlen kezelések már magát a Parkinson-kórt célozzák. A tüneti kezelések csak a betegség bizonyos hatásait kezelik. A Parkinson-kór legújabb gyógyszerei nem értek el forradalmi változást a betegség kezelésében.
Gyógyszeres kezelés:
Dopamin hozzáadása. Hasonlóan a levodopa gyógyszerhez mások is, növelhetik a rendelkezésre álló dopamin szintjét az agyban. Ez a gyógyszer szinte mindig hatásos, és ha nem működik, az általában a parkinsonizmus valamilyen más formájának a jele, nem pedig a Parkinson-kórnak.
Dopamin szimulációja. A dopamin agonisták olyan gyógyszerek, amelyek dopamin-szerű hatást fejtenek ki. A dopamin egy neurotranszmitter, amely bizonyos módon hat a sejtekre, amikor egy dopaminmolekula rájuk akad.
Dopamin anyagcsere blokkolók. A szervezetben természetes folyamatok vannak a neurotranszmitterek, például a dopamin lebontására. Azok a gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a szervezet dopamin lebontását, lehetővé teszik, hogy több dopamin maradjon elérhető az agy számára. Különösen hasznosak korai szakaszban, és levodopával kombinálva is segíthetnek a Parkinson-kór későbbi szakaszaiban.
Levodopa metabolizmus gátlók. Ezek a gyógyszerek lelassítják a levodopát a szervezetben, ezért hosszabb ideig tart. Ezek a gyógyszerek óvatos használatot igényelhetnek, mert mérgező hatásúak lehetnek, és károsíthatják a májat.
Adenozin blokkolók. Azok a gyógyszerek, amelyek blokkolják bizonyos sejtek adenozin felhasználását, támogató hatást fejthetnek ki, ha levodopa mellett alkalmazzák őket.
Számos gyógyszer van már a Parkinson-kór specifikus tüneteire. A kezelt tünetek gyakran a következők:
- Erekciós és szexuális diszfunkció.
- Fáradtság vagy álmosság.
- Székrekedés.
- Alvási problémák.
- Depresszió.
- Szorongás.
- Hallucinációk és egyéb pszichózis tünetei.
A Parkinson-kór természetes gyógymódja
Parkinson-kór esetén hasznosnak bizonyult alternatív terápia számos tudományágat felölel, beleértve az akupunktúrát, az irányított képalkotást, a kiropraktikát, a jógát, a hipnózist, az aromaterápiát, a relaxációt, a masszázst és sok mást.
Természetes gyógymódok közé tartoznak még a gyógynövények, például a süngomba idegrendszeri megbetegedésekre az egyik legjobb természetes agyi tápláléknak tekinthető. Segít a memória javításában és megőrzésében. Legfontosabb előnye az agyra és a kognitív funkciókra gyakorolt hatása.
Az egészséges táplálkozás leginkább akkor válik nagyon fontos tényezővé, ha előtte nem volt megfelelő a vitamin- és ásványianyag bevitel. Ilyen esetben szintén segíthet az egészséges életmód is a megfelelő táplálkozás, rendszeres mozgás bevezetésével.
Parkinson-kór stádiumai
A Parkinson-kór progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a betegség tünetei az idő során általában rosszabbodnak.
Sok orvos a Hoehn és Yahr skálát használja a szakaszok osztályozására. Ez a skála öt szakaszra osztja a tüneteket , és segít az egészségügyi szakembereknek megtanulni, hogy a betegség jelei és tünetei milyen előrehaladott állapotban vannak.
1. szakasz
Az 1. szakaszú Parkinson-kór a legenyhébb formája. Annyira enyhe, hogy nem biztos, hogy észrevehető tünetek tapasztalhatók. Lehetséges, hogy még nem zavarja a mindennapi életet, feladatokat.
2. szakasz
Az 1. szakaszból a 2. szakaszba való haladás hónapokig vagy akár évekig is eltarthat. Minden ember tapasztalata más lesz.
Ebben a mérsékelt stádiumban olyan tünetek tapasztalhatók, mint:
- izommerevség
- remegés
- az arckifejezések változásai
Az izommerevség megnehezítheti a napi feladatokat, és meghosszabbíthatja azok elvégzésének időtartamát. Azonban ebben a szakaszban nem valószínű, hogy az egyensúlyi problémák észrevehetők.
A tünetek a test mindkét oldalán megjelenhetnek. A testtartás, a járás és az arckifejezés változásai észrevehetőbbek lehetnek.
3. szakasz
Ebben a középső szakaszban a tünetek fordulóponthoz érnek. Bár itt sem valószínű, hogy új tünetek tapasztalhatók, a meglévők már észrevehetőbbek lehetnek. Megzavarhatják a mindennapos feladatokat.
A mozgások észrevehetően lassabbak. Az egyensúlyi problémák is jelentősebbé válnak, így gyakoribbak az esések. A 3. stádiumú Parkinson-kórban szenvedők azonban általában meg tudják őrizni függetlenségüket, és különösebb segítség nélkül boldogulnak.
4. szakasz
A 3. szakaszból a 4. szakaszba való haladás jelentős változásokkal járó folyamat. Ezen a ponton nagy nehézségek tapasztalhatók, ha járóka vagy segédeszköz nélkül állnak hosszabb ideig.
A reakciók és az izommozgások is jelentősen lelassulnak. Egyedül élni nem biztonságos, esetleg veszélyes is lehet.
5. szakasz
A Parkinson-kór utolsó stádiuma, a súlyos tünetek éjjel-nappali segítségnyújtást tesznek szükségessé. Nehéz lesz kiállni, ha nem lehetetlen. Valószínűleg kerekesszékre szorul a beteg.
Ezen kívül az előrehaladott Parkinson-kór tünetei a zavartság, téveszmék és hallucinációk.
Parkinson-kóros demencia
A Parkinson-kór szövődménye. Az embereknek nehézségeket okoz az érvelés, a gondolkodás és a problémamegoldás. Elég gyakori – a Parkinson-kórban szenvedők kutatások szerint 50-80 százaléka tapasztal bizonyos fokú demenciát.
A Parkinson-kóros demencia tünetei a következők:
- depresszió
- alvászavarok
- téveszmék
- zavar
- hallucinációk
- hangulatingadozás
- elmosódott beszéd
- az étvágy változásai
- energiaszint változásai
A Parkinson-kór elpusztítja a vegyi anyagokat befogadó sejteket az agyban. Idővel ez drámai változásokhoz, tünetekhez és szövődményekhez vezethet.
Egyes embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kóros demencia. Az állapot kockázati tényezői a következők:
- A férfiaknál nagyobb eséllyel alakul ki.
- A kockázat növekszik, ahogy öregszik.
- Meglévő kognitív károsodás. Ha a Parkinson-kór diagnosztizálása előtt memória- és hangulatzavarok voltak, nagyobb lehet a demencia kockázata.
- Súlyos Parkinson-kór tünetei. Nagyobb lehet a Parkinson-kóros demencia kockázata, ha súlyos motoros károsodása van, például merev izomzata és járási nehézségei vannak.
Jelenleg nincs kezelés a Parkinson-kóros demenciára. Ehelyett az orvosok más tünetek kezelésére összpontosítanak. Néha a más típusú demencia kezelésére használt gyógyszerek hasznosak lehetnek.
Örökölhető?
A Parkinson-kór örökletes esetei ritkák. Ritka, hogy a szülők Parkinson-kórt adnak át gyermeküknek.
Az Országos Egészségügyi Intézet szerint a Parkinson-kórban szenvedők mindössze 15 százalékánál fordult elő a családban a betegség.
Van gyógymód a Parkinson-kórra?
Jelenleg nincs gyógymód a Parkinson-kórra, amely krónikus és idővel súlyosbodó betegség. Évente több mint 50 000 új esetet jelentenek az Egyesült Államokban. De még több is lehet, mivel a Parkinson-kórt gyakran rosszul diagnosztizálják.
A jelentések szerint a Parkinson-kór szövődményei a 14. fő halálok az Egyesült Államokban.
Parkinson-kórral meddig lehet élni?
A Parkinson-kórhoz kapcsolódó szövődmények lerövidíthetik a betegséggel diagnosztizált emberek élettartamát. Nem világos, hogy a Parkinson-kór mennyire csökkenti a beteg várható élettartamát.
A Parkinson-kór növeli a potenciálisan életveszélyes szövődmények kockázatát, például:
- gyakori esések
- vérrögök
- tüdőfertőzések
- elzáródások a tüdőben
Ezek a szövődmények súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Akár végzetesek is lehetnek.
Összegzés
A szakértők még mindig nem biztosak abban, hogy mi okozza a Parkinson-kórt. Ez egy életre szóló állapot, amely életmódváltással és orvosi kezelésekkel kezelhető. Beszéljen orvosával, ha Parkinson-kór tüneteit tapasztalja, vagy ha diagnosztizálták, és új módszereket keres az állapot kezelésére.
Források:
https://www.healthline.com/health/parkinsons
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7029316/
https://www.parkinson.org/Understanding-Parkinsons/Statistics
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/8525-parkinsons-disease-an-overview
