A szezonális depresszió az évszakok változásaihoz kapcsolódó depresszió, mivel minden évben körülbelül ugyanabban az időszakban jelentkezik. Az erre hajlamos embereknél már ősszel jelentkeznek és a téli hónapokban folytatódnak. Nem csak a sötét időszakban fordulhat elő, de jellemzően tavasszal és nyáron ritkán fordul elő. Mit tehetünk ellene? Cikkünkből kiderül.
Ha a hidegebb hónapok az embert kelleténél jobban lehangolják és folyamatosan rosszkedvtől szenved, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy szezonális depresszióval küzd. A szezonális depresszió (angolul Seasonal affective disorder, rövidítva SAD) egy olyan hangulatzavar, ami jellemzően az őszi téli periódusban jelentkezik. A betegségnek van egy nagyon ritka formája, a “nyári depresszió”, mely késő tavasszal vagy kora nyáron kezdődik, és ősszel ér véget.
Mi okozza a szezonális depressziót?
Bár még nem ismerjük a SAD pontos okait, de egyes tudósok úgy vélik, az agy mélyén található hormonok az év egyes szakaszaiban viselkedésbeli változásokat okoznak. A szakértők szerint a SAD összefügghet ezekkel a hormonális változásokkal, ugyanakkor még genetikai, szervezetbeli sajátosságok is okozhatják.
Néhány tényező, ami szerepet játszhat a kialakulásában:
- A szervezet szerotoninszintje. A kevesebb napfény azt eredményezi, hogykevesebb szerotonin, azaz “örömhormon” termelődik. Ez az agyunk hangulatért felelős neurotranszmittere. Ha az agyban a hangulatot szabályozó idegsejtek nem úgy működnek, ahogyan kellene, annak az eredménye depresszió is lehet a fáradtság és a súlygyarapodás tüneteivel együtt.
- A szervezet biológiai órája (cirkadián ritmus). A kevés napsugár szezonális depressziót okozhat, hiszen megzavarhatja a szervezet belső óráját.
- Melatoninszint. Az évszakváltás felboríthatja a szervezet melatoninszintjének egyensúlyát. Ez a hormon szerepet játszik az alvási szokások, illetve a hangulat szabályozásában.
A szezonális affektív zavar legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik, és gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Egyes embereknél enyhe tünetekkel jelentkezik, másoknál viszont megkeseríti a mindennapokat.
Mivel a fény hiánya a téli időszak során is a depresszióhoz kapcsolódik, ez a betegség ritkábban fordul elő azokban az országokban, ahol egész évben sok napsütés van.
A szezonális depresszió tünetei
A betegség tünetei leggyakrabban késő ősszel vagy a tél első hónapjában jelentkeznek, ugyanis ebben az időszakban ritkán süt a nap. Ritkábban a szimptómák tavasszal vagy nyáron kezdődnek. Bármikor is veszi kezdetét a szezonális depresszió, a tüneteink eleinte enyhébbek, majd egyre súlyosbodnak az idő előrehaladtával.
Általános jelei:
- Állandó szomorúságérzet;
- Érdeklődés elvesztése egykor szeretett tevékenységek iránt;
- Alacsony energiaszint;
- Alvási problémák;
- Étvágytalanság, étkezési szokások megváltozása;
- Hízás, fogyás;
- Koncentrációs nehézségek;
- Reménytelenség érzete.
Az ősszel-télen kezdődő szezonális depresszióra jellemző szimptómák a következők lehetnek:
- Aluszékonyság;
- Étkezési szokások megváltozása, szénhidrát iránti sóvárgás;
- Súlygyarapodás;
- Fáradtság vagy alacsony energiaszint.
A tavasszal-nyáron fellépő betegségre jellemző tünetek a következők lehetnek:
- Alvászavar (álmatlanság);
- Étvágytalanság;
- Fogyás
- Szorongás.
Kockázati tényezők
Kockázati tényezői lehetnek:
- Ha az egyén családjában már előfordult a betegség. A betegségben szenvedőknek nagyobb valószínűséggel vannak affektív zavarban szenvedő vérrokonai.
- Ha az egyén súlyos depresszióban vagy bipoláris zavarban szenved. A depresszió tünetei szezonálisan egyre súlyosbodhatnak, ha ezen állapotok valamelyike fennáll.
- Ha az egyén az Egyenlítőtől messze lakik. A SAD gyakoribb az Egyenlítőtől távol, északon vagy délen élő emberek körében. Ennek oka a kevesebb napsütés az ősz és tél folyamán, illetve a hosszabb nappalok a meleg hónapokban.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Vannak napok, amikor levertek vagyunk és nincs kedvünk semmire. Azonban ha napokig fennáll ez az állapot és nem találunk motivációt azon tevékenységek végzésére, amelyeket máskor örömmel csinálunk, keressünk fel egy szakértőt, hiszen az egészség a legfontosabb! Ez különösen fontos, ha az alvási szokásaink és az étvágyunk is megváltozott, ha alkoholhoz folyamodunk, vagy szuicid gondolataink vannak.
Kezelési módszerek: mit ajánlhat az orvos?
A betegsége kezelése attól függ, milyen súlyosak a tüneteink, valamint, küzdünk-e más típusú depresszióval, esetleg bipoláris zavarban szenvedünk. A legtöbb orvos azt javasolja, hogy a szezonális depresszióban szenvedő emberek kora reggel menjenek ki a szabadba, hogy több napfényhez jussanak. Ha ez a sötét hónapok miatt lehetetlen, antidepresszáns gyógyszerek vagy fényterápia segít.
Fényterápia
Egyes kutatók a szezonális depressziót a melatonin hormonhoz kötik, mert az álmosságot okoz. A fény befolyásolja agyunk biológiai óráját, az pedig szabályozza a szervezet cirkadián ritmusát. A természetes vagy “teljes spektrumú” fénynek ugyanakkor antidepresszáns hatása lehet.
A fényterápia alatt teljes spektrumú, erős fénnyel világítanak az ember szemébe. Körülbelül fél méter távolságra kell ülni a fényforrástól, amely a normál szobavilágításnál akár 20-szor erősebb lehet. A terápia napi egy, 10-15 perces kezeléssel kezdődik. Ezután kezelés hossza 30-45 percre nő, a szervezet reakciójától függően.
Az emberek egy része a fényterápia alkalmazását követően néhány napon belül felépül, másoknál ez a folyamat sokkal tovább tart. Ha a tüneteink nem múlnak el, a kezelőorvos napi két alkalomra növelheti a fényterápiás kezelést.
Gyógyszeres kezelés
Súlyosabb betegség esetén javallott a gyógyszeres kezelés, mely során antidepresszánsokat alkalmaznak.
A kezelőorvosunk még az évente ismétlődő tünetek megjelenése előtt javasolhatja az antidepresszánsok szedését, hogy megelőzzük a bajt. Antidepresszánsokat sokszor a betegség elmúlása után is ajánlott szedni.
A gyógyszeres kezelés valamivel lassabban fejti ki hatását, mint a fényterápia. Általában több hét alatt tudjuk megtapasztalni a gyógyszerek előnyeit. Előfordulhat az is, hogy több féle gyógyszert kell kipróbálnunk, mielőtt megtaláljuk a megfelelőt, amely a legkevesebb mellékhatással jár.
Pszichoterápia
A pszichoterápia a lelki problémák kezelésének tudományosan megalapozott módja, melynek eszköze a kommunikáció. Ez egy másik lehetőség a kór kezelésére. Ennek során a pszichológus és a páciens hetente találkoznak, melynek alkalmával együtt gondolkodnak és dolgoznak a probléma megértésén, stratégia kiépítésén.
A kognitív viselkedésterápia néven is ismert kezelés segít abban, hogy:
- Felismerjük és igyekezzünk megváltoztatni azokat a negatív gondolatokat és viselkedési mintákat, amelyek rosszabbá tehetik a közérzetünket;
- Megtanuljunk megbirkózni a szezonális depresszióval;
- Megtanuljuk kezelni a stresszt.
További tippek:
- Tegyük naposabbá és világosabbá a környezetünket. Minél több fény áramlik be az otthonunkba, annál kevésbé valószínű, hogy a SAD “áldozatává” válunk. Otthoni irodánkat világos helyen alakítsuk ki, az ablakhoz közel.
- Gyakran menjünk ki a szabadba. Naponta tegyünk egy hosszabb sétát, minél több napfény érjen minket. Ez különösen fontos, ha az egész napot otthon töltjük home office-ban, és ritkán hagyjuk el a lakást. A szabadban töltött idő nagyon fontos!
- Mozogjunk rendszeresen. Az edzés és más típusú fizikai tevékenységek segítenek enyhíteni a stresszt. A fitt ember jellemzően jobban érzi magát a bőrében, és ennek köszönhetően a hangulata is jobb.
- Pihenjünk eleget. Mindig aludjunk eleget ahhoz, hogy kipihentnek érezzük magunkat, azonban ügyeljünk arra, ne vigyük túlzásba sem az alvást.
- Stresszkezelés. Sajátítsunk el különböző stresszkezelési technikákat, ugyanis a kezeletlen stressz depresszióhoz, túlevéshez vagy más egészségtelen szokáshoz vezethet. Szükség esetén forduljunk szakemberhez, aki segíthet.
- Szocializálódjunk. Itt törekedjünk arra, hogy még a nehezebb időszakokban sem szakítsuk meg a kapcsolatot barátainkkal, ugyanis ők azok az emberek, akik támogatni fognak minket akkor is, ha szükségünk van rá, vagy velünk együtt nevetnek. Online szocializálódás mellett offline módon is gyakoroljuk ezt.
- Kiránduljunk, utazzunk. Mindezek mellett ha lehetőségünk adódik, utazzunk el egy melegebb országba télen, ahol sokkal több a napsütés, hiszen ez is segíthet a betegség leküzdésében.
Süngombával a szezonális depresszió ellen
Alternatív gyógymódokat is alkalmazhatunk a depresszió tüneteinek enyhítésére, de fontos megjegyezni: ezek sohasem helyettesíthetik a gyógyszeres kezelést vagy egyéb, depresszió ellen sikeresen alkalmazott technikákat. Szakorvossal történő egyeztetést követően kiegészítő kezelésként érdemes alkalmazni a süngombát, mely már hosszú idők óta nagy népszerűségnek örvend az alternatív gyógyászat kedvelői között.
A süngombát buddhista szerzetesek évezredek óta használják ital formájában az agy teljesítményének fokozására, valamint a koncentrálóképesség növelésére a hosszú meditációk során. További előnye, hogy csökkenti a stresszt, javítja az alvásminőséget, sőt természetes nootropikumként, azaz szellemi serkentőként funkcionál. Többek között e tulajdonságainak hála, a süngomba depresszió ellen is hatásos lehet. A süngomba jótékonyan hat a kognitív funkciókra és a koncentrálóképességre.
A stresszes emberek hajlamosabbak a szezonális depresszióra. A süngomba egyik előnye, hogy kiegyensúlyozza a stresszhormon szintjét, hozzásegítve így a szervezetet az egészséges stresszválaszhoz.
Lefekvés előtti fogyasztása stressz- és szorongáscsökkentő. A mellékvesékkel egyetemben, az endokrin rendszer működésének szabályozásán keresztül pihentető éjszakai alvást tesz lehetővé. Szövődmények nélküli gyógymódot kínálhat a depresszió és szorongás ellen, és pozitív hatással van a kognitív károsodásokra.
Források
- https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/seasonal-affective-disorder/symptoms-causes/syc-20364651
- https://www.webmd.com/depression/guide/seasonal-affective-disorder
- https://www.nhs.uk/mental-health/conditions/seasonal-affective-disorder-sad/overview/
- https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/9293-seasonal-depression
- https://www.healthline.com/health/seasonal-affective-disorder
