Mi az a Parkinson-kór?
Mit kell tudni a Parkinson-kórról? (1) egy progresszív neurológiai rendellenesség. Az életkorral összefüggő degeneratív agyi állapotról beszélünk, ami azt jelenti, hogy az agy egyes részei leépülnek. Az első időszakmozgással kapcsolatos problémákkal jár.
A sima és összehangolt izommozgásokat a dopamin, az agyban található anyag teszi lehetővé. A dopamint termelő rész az agy „substantia nigra” nevezett része.
Parkinson-kórban a substantia nigra sejtjei pusztulni kezdenek. Amikor ez megtörténik, a dopamin szintje csökken. Amikor 60-80 százalékkal csökkentek, megjelennek a kór tünetei.
Mi a különbség az Alzheimer és a Parkinson-kór között? Noha két degeneratív agyi betegségek, az okok, tünetek és a kezelés is különböző.
Fontos, hogy a Parkinson-kór és a Parkinson–szindróma nem egyezik meg.
Kialakulásának kockázati tényezői
Mind genetikai, mind környezeti összetevőket tartalmazhat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a vírusok Parkinson-kórt is kiválthatnak.
Ismert, hogy a Parkinson-kór megjelenésében etnikai különbségek észlelhetőek. (2) Bár e betegség globális előfordulása növekszik, ennek ellenére a betegség jellemzői, kockázati tényezői és genetikai háttere a fekete, ázsiai és hispán populációkban kevéssé ismertek.
Noha nincs ismert ok, a kutatások azonosították az emberek azon csoportjait, akiknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a Parkinson-kór (3)
- Általában 50 és 60 éves kor között jelentkezik, illetve az esetek körülbelül négy százalékában fordul elő 40 éves kor előtt.
- Család. Azoknál az embereknél, akiknek közeli családtagjai Parkinson-kórban szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség.
- Méreganyagok. Bizonyos méreganyagoknak való kitettség növelheti a kockázatát.
- Fejsérülés. Azoknál az embereknél, akik fejsérülést szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór.
Megjelentek hírek arról, hogy a Covid miatt nőhet a betegség kockázata, ám ennek megállapítására még nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű tanulmány. A kutatók folyamatosan próbálják megérteni, miért alakul ki az embereknél a betegség.
A Parkinson-kór tünetei
A korai tünetek néhány évvel a motorikus problémák kialakulása előtt jelentkezhetnek. Ezek a legkorábbi Parkinson kórra utaló jelek a következők: (4)
- csökkent szaglás
- székrekedés
- a hang megváltozik
- rossz testtartás
A négy fő motorikus tünet a következő:
- remegés, kézremegés (tremor) nyugalmi helyzetben is
- lassú mozdulatok
- a karok, lábak és a törzs merevsége
- egyensúlyi problémák
A másodlagos tünetek a következők:
- az arc kifejezései üresek
- tompa, halk beszéd
- csökkent pislogás és nyelés
- csökkentett karlengés járás közben
- Parkinson-kóros járás, amely arra utal, hogy járás közben csoszogó lépéseket tesz
Egyéb kapcsolódó tünetek a következők lehetnek:
- pelyhes fehér vagy sárga pikkelyek a bőr zsíros részein, szeborreás dermatitisként ismert
- melanoma, a bőrrák egyik súlyos típusa
- alvászavarok, beleértve az alvás közbeni mozgást és beszédet
- depresszió
- szorongás
- hallucinációk
- pszichózis
- figyelem- és memóriazavarok
Ha további, egyre súlyosbodó tünete jelentkezne fel kell keresnie orvosát különböző vizsgálatok céljából. Nagy figyelmet kell szentelni annak, ha jelentkeznek ezek az előtte ismeretlen tünetek. Melyek után a betegséget nem lehet gyógyítani, de fontos a betegek életminőségének javítása a tünetek kezelésével.
A Parkinson-kór korai jeleit nem ismerik fel. A test sok évvel azelőtt megpróbálhatja figyelmeztetni a mozgászavarra, hogy a mozgási nehézségek ezekkel a figyelmeztető jelekkel jelentkeznének.
Diagnosztizálás
Nincs specifikus teszt a Parkinson-kór diagnosztizálására. A diagnózis az anamnézis, a fizikális és neurológiai vizsgálat, valamint a jelek és tünetek áttekintése alapján történik. Képalkotó tesztek, például CAT-szkennelés vagy MRI használhatók más állapotok kizárására. Dopamin transzporter (DAT) vizsgálat is használható. Bár ezek a tesztek nem erősítik meg a Parkinson-kórt, segíthetnek kizárni más betegségeket, és támogatják az orvos diagnózisát.
Milyen gyógyszereket és kezeléseket alkalmaznak?
A betegség gyógyszeres kezelése két kategóriába sorolható: közvetlen kezelések és tüneti kezelések. A közvetlen kezelések már magát a Parkinson-kórt célozzák. A tüneti kezelések csak a betegség bizonyos hatásait kezelik. A legújabb gyógyszerek a kór ellen nem értek el forradalmi változást a betegség kezelésében.
Gyógyszeres kezelés:
Dopamin hozzáadása. Hasonlóan a levodopa gyógyszerhez mások is, növelhetik a rendelkezésre álló dopamin szintjét az agyban. Ez a gyógyszer szinte mindig hatásos, és ha nem működik, az általában a parkinsonizmus valamilyen más formájának a jele, nem pedig a kórnak.
Dopamin szimulációja. A dopamin agonisták olyan gyógyszerek, amelyek dopamin-szerű hatást fejtenek ki. A dopamin egy neurotranszmitter, amely bizonyos módon hat a sejtekre, amikor egy dopaminmolekula rájuk akad.
Dopamin anyagcsere blokkolók. A szervezetben természetes folyamatok vannak a neurotranszmitterek, például a dopamin lebontására. Azok a gyógyszerek, amelyek megakadályozzák a szervezet dopamin lebontását, lehetővé teszik, hogy több dopamin maradjon elérhető az agy számára. Különösen hasznosak korai szakaszban, és levodopával kombinálva is segíthetnek a Parkinson-kór későbbi szakaszaiban.
Levodopa metabolizmus gátlók. Ezek a gyógyszerek lelassítják a levodopát a szervezetben, ezért hosszabb ideig tart. Ezek a gyógyszerek óvatos használatot igényelhetnek, mert mérgező hatásúak lehetnek, és károsíthatják a májat.
Adenozin blokkolók. Azok a gyógyszerek, amelyek blokkolják bizonyos sejtek adenozin felhasználását, támogató hatást fejthetnek ki, ha levodopa mellett alkalmazzák őket.
Számos gyógyszer van már a Parkinson-kór specifikus tüneteire. A kezelt tünetek gyakran a következők:
- Erekciós és szexuális diszfunkció
- Fáradtság vagy álmosság
- Székrekedés
- Alvási problémák
- Depresszió
- Szorongás
- Hallucinációk és egyéb pszichózis tünetei
Parkinson-kór stádiumai
A Parkinson-kór progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy a betegség tünetei az idő során általában rosszabbodnak.
Sok orvos a Hoehn és Yahr skálát használja a szakaszok osztályozására. Ez a skála öt szakaszra osztja a tüneteket , és segít az egészségügyi szakembereknek megtanulni, hogy a betegség jelei és tünetei milyen előrehaladott állapotban vannak.
1. szakasz
Az 1. szakaszú Parkinson-kór a legenyhébb formája. Annyira enyhe, hogy nem biztos, hogy észrevehető tünetek tapasztalhatók. Lehetséges, hogy még nem zavarja a mindennapi életet, feladatokat.
2. szakasz
Az 1. szakaszból a 2. szakaszba való haladás hónapokig vagy akár évekig is eltarthat. Minden ember tapasztalata más lesz. Ebben a mérsékelt stádiumban olyan tünetek tapasztalhatók, mint:
- izommerevség
- remegés
- az arckifejezések változásai
Az izommerevség megnehezítheti a napi feladatokat, és meghosszabbíthatja azok elvégzésének időtartamát. Azonban ebben a szakaszban nem valószínű, hogy az egyensúlyi problémák észrevehetők.
A tünetek a test mindkét oldalán megjelenhetnek. A testtartás, a járás és az arckifejezés változásai észrevehetőbbek lehetnek.
3. szakasz
Ebben a középső szakaszban a tünetek fordulóponthoz érnek. Bár itt sem valószínű, hogy új tünetek tapasztalhatók, a meglévők már észrevehetőbbek lehetnek. Megzavarhatják a mindennapos feladatokat. A mozgások észrevehetően lassabbak. Az egyensúlyi problémák is jelentősebbé válnak, így gyakoribbak az esések. A 3. stádiumú Parkinson-kórban szenvedők azonban általában meg tudják őrizni függetlenségüket, és különösebb segítség nélkül boldogulnak.
4. szakasz
A 3. szakaszból a 4. szakaszba való haladás jelentős változásokkal járó folyamat. Ezen a ponton nagy nehézségek tapasztalhatók, ha járóka vagy segédeszköz nélkül állnak hosszabb ideig. A reakciók és az izommozgások is jelentősen lelassulnak. Egyedül élni nem biztonságos, esetleg veszélyes is lehet.
5. szakasz
A Parkinson-kór utolsó stádiuma, a súlyos tünetek éjjel-nappali segítségnyújtást tesznek szükségessé. Nehéz lesz kiállni, ha nem lehetetlen. Valószínűleg kerekesszékre szorul a beteg. Ezen kívül az előrehaladott kór tünetei a zavartság, téveszmék és hallucinációk.
Parkinson-kóros demencia
A Parkinson-kór szövődménye a demencia. (5) Az embereknek nehézségeket okoz az érvelés, a gondolkodás és a problémamegoldás. Elég gyakori – e kórban szenvedők kutatások szerint 50-80 százaléka tapasztal bizonyos fokú demenciát.
A Parkinson-kóros demencia tünetei a következők:
- depresszió
- alvászavarok
- téveszmék
- zavar
- hallucinációk
- hangulatingadozás
- elmosódott beszéd
- az étvágy változásai
- energiaszint változásai
A Parkinson-kór elpusztítja a vegyi anyagokat befogadó sejteket az agyban. Idővel ez drámai változásokhoz, tünetekhez és szövődményekhez vezethet.
Egyes embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a kóros demencia. Az állapot kockázati tényezői a következők:
- A férfiaknál nagyobb eséllyel alakul ki.
- A kockázat növekszik, ahogy öregszik.
- Meglévő kognitív károsodás. Ha a Parkinson-kór diagnosztizálása előtt memória- és hangulatzavarok voltak, nagyobb lehet a demencia kockázata.
- Súlyos Parkinson-kór tünetei. Nagyobb lehet a kór okozta demencia kockázata, ha súlyos motoros károsodása van, például merev izomzata és járási nehézségei vannak.
Jelenleg nincs kezelés a Parkinson-kóros demenciára.
A Parkinson-kór természetes gyógymódja
Parkinson-kór esetén hasznosnak bizonyult alternatív terápia számos tudományágat felölel, beleértve az akupunktúrát, az irányított képalkotást, a kiropraktikát, a jógát, a hipnózist, az aromaterápiát, a relaxációt, a masszázst és sok mást.
Az egészséges táplálkozás leginkább akkor válik nagyon fontos tényezővé, ha előtte nem volt megfelelő a vitamin- és ásványianyag bevitel. Ilyen esetben szintén segíthet az egészséges életmód is a megfelelő táplálkozás, rendszeres mozgás bevezetésével. Fontos szerepet kap a D vitamin bevétele, amely csökkenti a gyulladást és késlelteti az agyi hanyatlást, továbbá a bélmikrobiom javítása, amely erősíti az immunrendszert, megakadályozhassa azt, hogy az egyéb betegséggel gyengített szervezetben még erősebbek legyenek a Parkinszon- kór tünetei és szövetsérülések.
A gyógygombák szerepe
Amitől talán a legjobban félnek a Parkinszon kórban szenvedők az a kognitív (kognitív -értelmi) képességek romlása. A gombákot kutató szakemberekben is felmerült a kérdés.
Segíthetnek-e a gyógygombák a kognitív funkciók javításában Parkinson-kóros betegeknél? (6) Egy esettanulmányban 5 ilyen betegségben szenvedő tapasztalatait ismertetették, akik süngomba és pecsétviaszgomba kivonatokat szedtek. A betegek MOCA pontszáma 10-25 % javult. (A MOCA egy kognitív teszt, amely enyhe kognitív károsodás és demencia szűrésére szolgál. 30 kérdést tartalmaz, és a memória, figyelem, nyelv és orientáció mérésére használják.) A gombák tehát ígéretesek lehetnek a kognitív funkció javításában, de további kutatásokat igényelnek.
Egyébb tüneteket is enyhíthetik, mint az álmatlanságot, emésztési problémák javítását, enyhítik a depressziót. Süngomba idegrendszeri megbetegedésekre az egyik legjobb természetes agyi tápláléknak tekinthető.
Ahol bőr és tüdőproblémák is jelentkeztek, ott a kínai hernyógomba csökkenti a gyulladást, javítja az oxigénellátást.
Figyelmet igényel egy kutatás, amely a Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerről szól. (7) A gyógyszert kínai hernyógombát és növényi kivonatokat tartalmaz. Javítja a szövetek regenerálódását, enyhíti a tüneteket, és nem okoz függőséget. Segíti a mozgási problémákat.
Örökölhető?
A kór örökletes esetei ritkák. Ritka, hogy a szülők Parkinson-kórt adnak át gyermeküknek.
Az Országos Egészségügyi Intézet szerint e betegségben szenvedők mindössze 15 százalékánál fordult elő a családban a betegség.
Van gyógymód?
Jelenleg nincs gyógymód a Parkinson-kórra, amely krónikus és idővel súlyosbodó betegség. Évente több mint 50 000 új esetet jelentenek az Egyesült Államokban. De még több is lehet, mivel ezt a betegséget gyakran rosszul diagnosztizálják. A Parkinson-kór szövődményei statisztikailag a 14. fő halálok az Egyesült Államokban. (8)
Parkinson-kórral meddig lehet élni?
A betegséghez kapcsolódó szövődmények lerövidíthetik a betegséggel diagnosztizált emberek élettartamát. Nem világos, hogy a kór önmaga mennyire csökkenti a beteg várható élettartamát.
A Parkinson-kór növeli a potenciálisan életveszélyes szövődmények kockázatát, például:
- gyakori esések
- vérrögök
- tüdőfertőzések
- elzáródások a tüdőben
Ezek a szövődmények súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Akár végzetesek is lehetnek.
Összegzés
A szakértők még mindig nem biztosak abban, hogy mi okozza a Parkinson-kórt. Ez egy életre szóló állapot, amely életmódváltással és orvosi kezelésekkel kezelhető. Beszéljen orvosával, ha a betegség tüneteit tapasztalja, vagy ha diagnosztizálták, és új módszereket keres az állapot kezelésére.
Tudományos háttér:
- https://www.healthline.com/health/parkinsons
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC7029316/
- https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/8525-parkinsons-disease-an-overview
- https://www.nhs.uk/conditions/parkinsons-disease/symptoms/
- https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/parkinsons-disease/parkinsons-disease-and-dementia
- https://www.mdsabstracts.org/abstract/can-medicinal-mushrooms-help-to-stabilize-or-improve-cognitive-function-in-parkinsons-patients-with-mild-cognitive-impairment/
- https://patents.google.com/patent/CN101480471B/en
- https://www.cdc.gov/nchs/data/nvsr/nvsr67/nvsr67_05.pdf
