Mi az Alzheimer-kór?
A demencia egy fajtája, amelyben az agysejtek elpusztulnak. Az állapot befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést. Az Alzheimer-szövetség szerint ez a betegség a demenciás esetek 60-80 százalékáért felelős. Gyakrabban fordul elő 65 év felettieknél, de néhány embernél korán jelentkezik, és már a 40-es, 50-es éveikben is mutatkoznak a tünetek.
Ez egy progresszív betegség, amely idővel súlyosbodik. A diagnózis után a betegek átlagosan 4-20 évig élhetnek.
Tünetei és kezelése a korai felismeréssel és a korai beavatkozással segít meghosszabbítani és javítani az életminőséget.
Felfedezése
Egy Alois Alzheimer nevű német orvos először 1906-ban figyelte meg az Alzheimer-kórt. Egy Auguste D. néven ismert pácienst vizsgált, akinek emlékezetkiesése és egyéb gondolkodási problémái voltak.
A páciens halála után Dr. Alzheimer megjegyezte, hogy a páciens agyának egyes részei összezsugorodtak. Egy pszichiáter, aki Dr. Alzheimerrel dolgozott együtt, 1910-ben nevezte el az állapotot.
Az Alzheimer-kór szakaszai
Korai tünetek
Enyhék lehetnek – olyannyira enyhék, hogy nem biztos, hogy észrevesz változást gondolkodásában/viselkedésében. A betegség korai szakaszában valószínűleg gondot okoz az új információk memorizálása. Ennek az az oka, hogy a betegség gyakran az agy azon területeit érinti, amelyek felelősek az új információk megtanulásáért. Újra és újra megismételheti a kérdéseket, elfelejtheti a beszélgetéseket vagy a fontos találkozókat, vagy elveszíthet tárgyakat, például a lakáskulcsokat.
Az időnkénti memóriavesztés az öregedés normális velejárója lehet, így a feledékenység nem feltétlenül az Alzheimer-kór jele. Azonban, ha a probléma súlyosbodik, beszélnie kell orvosával.
A 10 legfontosabb figyelmeztető jel a következő:
- elfelejti, hova helyezett el egyes tárgyakat
- memóriavesztés, amely befolyásolja a mindennapi életet
- tervezési/problémamegoldási nehézségek
- tovább tart a normál napi feladatok elvégzése
- időérzékének elvesztése
- nehézségei vannak a távolság meghatározásával és a színek megkülönböztetésével
- beszélgetés követésének nehézségei
- rossz ítélőképesség, rossz döntések
- tartózkodás a társadalmi tevékenységektől
- hangulati és személyiségváltozások, fokozott szorongás
Mérsékelt tünetek
Az agy további régióira terjed. A család és a barátok felismerhetik a gondolkodásában és viselkedésében bekövetkezett változásokat. Néha nehéz felismerni magunkban a memóriaproblémákat, azonban a betegség előrehaladtával árulkodó tüneteket ismerhet fel magában, mint például a zavartság és a rövidebb figyelem. Ahogy egyre több agysejt pusztul el, a mérsékelt jelek kezdenek megjelenni, amelyek a következők:
- akadályok a barátok és a családtagok felismerésében
- nyelvi nehézségek és gondok az olvasás, írás, számokkal való munka során
- nehezére esik a gondolatok rendszerezése és a logikus gondolkodás
- képtelen új feladatokat megtanulni, új/váratlan helyzetekkel megbirkózni
- dühkitörések
- perceptuális-motoros problémák, mint például a székből való felállás és az asztalterítés nehézségei
- időnkénti izomrángások
- hallucinációk, téveszmék, gyanakvás, paranoia és ingerlékenység
- az impulzuskontroll elvesztése, például vetkőzés nem megfelelő időben/helyen
- vulgáris nyelvezet
- viselkedési tünetek súlyosbodása, mint például nyugtalanság, izgatottság, szorongás, könnyezés és bolyongás – különösen késő délután/este
Súlyos tünetek
A betegség ezen pontján az agyi plakkok (az agysejteket elpusztító fehérjecsoportok) és a haldokló idegsejtek – amelyek egymás körül csavarodnak – megjelenhetnek az agy képalkotó tesztjein. Ez az utolsó szakasz. Az emberek ebben a szakaszban elveszítik az uralmat a fizikai funkciók felett, és másoktól függenek, gondozásra szorulnak. Gyakrabban alszanak, és nem tudnak kommunikálni vagy felismerni szeretteiket.
Egyéb tünetei a következők:
- a hólyag és a bélrendszer szabályozásának hiánya
- fogyás
- rohamok
- bőrfertőzések
- nyelési nehézség
A fizikai funkció elvesztése miatt a késői stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők komplikációkkal küzdhetnek. A nyelési nehézség folyadék belélegzését eredményezheti a tüdőbe, ami növeli a tüdőgyulladás kockázatát. Alultápláltságtól és kiszáradástól is szenvedhetnek. A mozgáskorlátozottság növeli a felfekvések kockázatát is. A betegség esetén idős korban a felfekvések nagyobb kockázata mellett arra is jól oda kell figyelni, hogy a hétköznapi élet teendői is nehezebben fognak menni. Nagy odafigyeléssel, gondozással pedig megkönnyíthetjük a beteg mindennapjait, azt nagy gonddal kezeljük, amit önerőből már nem képes megtenni.
A betegek számára a kór nem mindig válik nyilvánvalóvá, pedig a különböző neurológiai képességek nagy része egyre nehezebben megy.
Az alzheimer kór tünetei esetén romlik a központi idegrendszer és a pszichés képesség. Amikor betegsége enyhe szakaszról mérsékeltté válik, érdemes neurológia tesztek egyikét (pl. MRI) elvégezni, és szakember segítségét kérni a további teendőkhöz és a megfelelő tájékoztató beszélgetésekhez.
A betegséget nem mindig egyszerű felismerni, mivel a kezdeti fázisban még nem vagy csak nehezen mutatkoznak meg az első tünetek.
Ez a demencia leggyakoribb formája
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A demencia kifejezést a memóriavesztéshez és a csökkent kognitív képességekhez kapcsolódó agyi betegségek meghatározására használják. Valószínűleg a legismertebb típus, de vannak más típusú demenciák is.
Ezek a következők:
- vaszkuláris demencia
- demencia Lewy-testekkel
- vegyes demencia
- Parkinson-kór okozta demencia
- Huntington-kór által okozott demencia
A 2022-es statisztikák szerint az Egyesült Államokban több mint 6,5 millió ember szenved Alzheimer – kórban.
A demencia egyéb lehetséges okai
- gyógyszeres mellékhatások
- depresszió
- B-12 vitamin hiány
- krónikus alkoholizmus
- bizonyos agyi daganatok, fertőzések
- vérrögök az agyban
- anyagcsere-egyensúlyzavarok, beleértve a pajzsmirigy-, vese- és májbetegségeket
Kezelése
Jelenleg nincs gyógymód az Alzheimer-kórra. Ha egyszer egy személynél megjelennek a jelek – emlékezetkiesés és tanulási, ítélőképességi, kommunikációs és mindennapi problémák –, nincs olyan kezelés, amely megállíthatná vagy visszafordíthatná ezeket.
Mégis vannak olyan gyógyszerek, amelyek egyes embereknél enyhíthetik a tüneteket. Lelassíthatják a súlyosbodását, és hosszabb ideig segíthetik az agy jobb működését, kognitív funkciókat. A süngomba évszázadok óta kiemelt figyelmet kap az idegrendszeri megbetegedések tüneteinek természetes enyhítésében. Bioaktív anyagainak köszönhetően kiváló agyserkentő, valamint a fáradtság ellen is harcol.
Hogyan épül fel a diagnózis?
Diagnosztizálásához az orvosok kórtörténetet, mentális állapotteszteket, fizikai és neurológiai vizsgálatokat, diagnosztikai teszteket (Alzheimer-kór teszt) és agyi képalkotást használhatnak.
Előfordulása nőknél
Az Alzheimer-szövetség jelentése szerint az aránya lényegesen nagyobb a nők körében. A korábban készült éves jelentés szerint a kialakulásának élethosszig tartó kockázata a nők esetében nagyjából 1:5. A férfiak esetében az arány ennek a fele, 1:10.
A nők magasabb arányának egyik oka az, hogy a nők általában tovább élnek. Az életkort tartják a legnagyobb kockázatnak a kialakulásában.
A betegség fiatalkorban is előfordulhat
Leggyakrabban az idősebb felnőtteket érinti, de a 30-as vagy 40-es éveikben járó emberekre is veszéllyel lehet. Fiatalkori Alzheimer-kór akkor lép fel, ha a beteg 65 évnél fiatalabb – azonban gyermekkori Alzheimer-kór is ismeretes.
Az oktatás szerepe
Összefüggés van a magasabb iskolai végzettség és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázata között. A magas szintű oktatás fiatal kortól kezdve másképp alakíthatja az agyat. Az új dolgok tanulása több kapcsolatot hoz létre a neuronok között, és ellenállóbbá teheti az agyat a károsodásokkal szemben.
Soha nem késő tanulni valami újat és bővíteni közösségi kapcsolatait. A csoportos tevékenységek végzése vagy több társasági kapcsolat szintén csökkentheti a kockázatot.
Fontolja meg a következő dolgokat, amelyek különösen jót tesznek az agynak:
- Tanulás (pl. nyelvek)
- Hangszereken játszani
- Közösségi csoportokhoz való csatlakozás a társadalmi érintkezés növelése érdekében
Az Alzheimer-kór a vezető halálokok közé tartozik
Az Alzheimer-szövetség kijelenti, hogy az Alzheimer-kór a hatodik vezető halálozási ok az Egyesült Államokban. A 65 éves kor felettiek közül körülbelül 1 ember hal meg Alzheimer-kórban vagy a demencia más formájában.
Csak a szívbetegségek, a rák, egyes légúti betegségek, a szélütés és a balesetek okoztak több halálesetet.
Többek között a magas vérnyomás, a szív illetve érrendszeri betegség, a cukorbetegség és a COVID sem befolyásolja a betegséget.
Visszafordítható?
Az Alzheimer-kór visszafordítása jelenleg nem lehetséges, az újabb kezelések azonban lelassíthatják a progresszióját.
Az új tanulmányok ígéretes eredményeket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a jövőben visszafordítható az Alzheimer-kór.
A várható élettartam változó
Nehéz megjósolni, meddig fog élni valaki, aki Alzheimer-kórban szenved. Nagyon sok tényező határozza meg a diagnózis után várható élettartamot.
Az a szakasz, amelyben egy személy diagnózist kap, befolyásolja a várható élettartamot. Az Alzheimer-kór előrehaladása is személyenként változik. A kor és idő előrehaladtával a tünetek erősödhetnek, ezért további vizsgálatok elvégzése szükséges.
Becslések szerint az emberek átlagosan 4-8 évig élnek a diagnózis után. Vannak emberek, akik akár 20 évig is élnek az Alzheimer-kór halál bekövetkezése előtt.
Összegezve
Az Alzheimer-kór egy gyógyíthatatlan betegség, mely a demencia egyik leggyakoribb formája. Progresszív betegség, átlagosan 4-20 év a várható élettartam a diagnózis után. Kezelésével enyhülhetnek a tünetek, valamint lassítható a folyamat. Egyes készítményekkel, amelyek a szellemi egészségünk megőrzésére szolgálnak visszaszorítható a betegség lefolyása, viszont megállítani vagy visszafordítani nem lehet.
Források:
https://www.healthline.com/health/alzheimers-disease-symptoms
https://www.healthline.com/health/alzheimers/reverse-alzheimers
