Mi az Alzheimer-kór?
A demencia egy fajtája, amelyben az agysejtek elpusztulnak. Az állapot befolyásolja a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést. Az Alzheimer-kór az Alzheimer szövetség szerint ez a betegség a demenciás esetek 60-80 százalékáért felelős. (1) Gyakrabban fordul elő 65 év felettieknél, de néhány embernél korán jelentkezik, és már a 40-es, 50-es éveikben is mutatkoznak a tünetek.
Ez egy progresszív betegség, amely idővel súlyosbodik. A diagnózis után a betegek átlagosan 4-20 évig élhetnek.
Tünetei és kezelése a korai felismeréssel és a korai beavatkozással segít meghosszabbítani és javítani az életminőséget.
Felfedezése
Egy Alois Alzheimer nevű német orvos először 1906-ban figyelte meg az Alzheimer-kórt. Egy Auguste D. néven ismert pácienst vizsgált, akinek emlékezetkiesése és egyéb gondolkodási problémái voltak. A páciens halála után Dr. Alzheimer megjegyezte, hogy a páciens agyának egyes részei összezsugorodtak. Egy pszichiáter, aki Dr. Alzheimerrel dolgozott együtt, 1910-ben nevezte el az állapotot.
Az Alzheimer-kór szakaszai
Korai tünetek
Enyhék lehetnek – olyannyira enyhék, hogy nem biztos, hogy észrevesz változást gondolkodásában/viselkedésében. A betegség korai szakaszában valószínűleg gondot okoz az új információk memorizálása. Ennek az az oka, hogy a betegség gyakran az agy azon területeit érinti, amelyek felelősek az új információk megtanulásáért. Újra és újra megismételheti a kérdéseket, elfelejtheti a beszélgetéseket vagy a fontos találkozókat, vagy elveszíthet tárgyakat, például a lakáskulcsokat.
Az időnkénti memóriavesztés az öregedés normális velejárója lehet, így a feledékenység nem feltétlenül az Alzheimer-kór tünete. (2) Azonban, ha a probléma súlyosbodik, beszélnie kell orvosával.
A néhány legfontosabb figyelmeztető jel a következő:
- Memóriavesztés, amely befolyásolja a mindennapi életet
- Elfelejti, hova helyezett el egyes tárgyakat
- Tervezési és problémamegoldási nehézségek
- Időérzékének elvesztése
- Beszélgetés követésének nehézségei
- Rossz ítélőképesség, rossz döntések
- Hangulati és személyiségváltozások, fokozott szorongás
Mérsékelt tünetek
Az agy további régióira terjed. A család és a barátok felismerhetik a gondolkodásában és viselkedésében bekövetkezett változásokat. Néha nehéz felismerni magunkban a memóriaproblémákat, azonban a betegség előrehaladtával árulkodó tüneteket ismerhet fel magában, mint például a zavartság és a rövidebb figyelem. Ahogy egyre több agysejt pusztul el, a mérsékelt jelek kezdenek megjelenni, amelyek a következők:
- Barátok és családtagok felismerésének nehézségei
- Nyelvi nehézségek és problémák olvasás, írás, számolás terén
- Logikus gondolkodás és gondolatrendezés nehézségei
- Képtelenség új dolgokat megtanulni, váratlan helyzetekhez alkalmazkodni
- Hallucinációk, téveszmék, gyanakvás, paranoia, ingerlékenység
- Impulzuskontroll elvesztése (pl. vetkőzés nem megfelelő helyen/időben)
- Viselkedési tünetek (nyugtalanság, szorongás, bolyongás, különösen este)
Súlyos tünetek
A betegség ezen pontján az agyi plakkok (az agysejteket elpusztító fehérjecsoportok) és a haldokló idegsejtek – amelyek egymás körül csavarodnak – megjelenhetnek az agy képalkotó tesztjein. Ez az utolsó szakasz. Az emberek ebben a szakaszban elveszítik az uralmat a fizikai funkciók felett, és másoktól függenek, gondozásra szorulnak. Gyakrabban alszanak, és nem tudnak kommunikálni vagy felismerni szeretteiket.
Egyéb tünetei a következők:
- a hólyag és a bélrendszer szabályozásának hiánya
- fogyás
- rohamok
- bőrfertőzések
- nyelési nehézség
A fizikai funkció elvesztése miatt a késői stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők komplikációkkal küzdhetnek. A nyelési nehézség folyadék belélegzését eredményezheti a tüdőbe, ami növeli a tüdőgyulladás kockázatát. Alultápláltságtól és kiszáradástól is szenvedhetnek. A mozgáskorlátozottság növeli a felfekvések kockázatát is. A betegség esetén idős korban a felfekvések nagyobb kockázata mellett arra is jól oda kell figyelni, hogy a hétköznapi élet teendői is nehezebben fognak menni. Nagy odafigyeléssel, gondozással pedig megkönnyíthetjük a beteg mindennapjait, azt nagy gonddal kezeljük, amit önerőből már nem képes megtenni.
A betegek számára a kór nem mindig válik nyilvánvalóvá, pedig a különböző neurológiai képességek nagy része egyre nehezebben megy.
Az Alzheimer kór tünetei esetén romlik a központi idegrendszer és a pszichés képesség. Amikor betegsége enyhe szakaszról mérsékeltté válik, érdemes neurológia tesztek egyikét (pl. MRI) elvégezni, és szakember segítségét kérni a további teendőkhöz és a megfelelő tájékoztató beszélgetésekhez.
A betegséget nem mindig egyszerű felismerni, mivel a kezdeti fázisban még nem vagy csak nehezen mutatkoznak meg az első tünetek.
Ez a demencia leggyakoribb formája
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A demencia kifejezést a memóriavesztéshez és a csökkent kognitív képességekhez kapcsolódó agyi betegségek meghatározására használják. Valószínűleg a legismertebb típus, de vannak más típusú demenciák is.
Ezek a következők:
- vaszkuláris demencia
- demencia Lewy-testekkel
- vegyes demencia
- Parkinson-kór okozta demencia
- Huntington-kór által okozott demencia
A 2022-es az Alzheimer-kór tényei és adatai az Alzheimer Szövetség éves jelentése, amely bemutatja a betegség hatását az egyénekre, a gondozókra és az egészségügyi rendszerre kimutatta, hogy az Egyesült Államokban több mint 6,5 millió ember szenved Alzheimer – kórban. (3)
A demencia egyéb lehetséges okai
- gyógyszeres mellékhatások
- depresszió
- B-12 vitamin hiány
- krónikus alkoholizmus
- bizonyos agyi daganatok, fertőzések
- vérrögök az agyban
- anyagcsere-egyensúlyzavarok, beleértve a pajzsmirigy-, vese- és májbetegségeket
Az Alzheimer kór kezelése
Jelenleg nincs gyógymód az Alzheimer-kórra. Ha egyszer egy személynél megjelennek a jelek – emlékezetkiesés és tanulási, ítélőképességi, kommunikációs és mindennapi problémák –, nincs olyan kezelés, amely megállíthatná vagy visszafordíthatná ezeket.
Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, de kezelése lassíthatja a betegség progresszióját és javíthatja az életminőséget. A kezelési lehetőségek közé tartoznak:
- Gyógyszerek: Acetilkolinészteráz-gátlók (pl. donepezil, rivastigmin) és memantin segíthetnek a tünetek enyhítésében.
- Életmódbeli változtatások: Egészséges étrend, fizikai aktivitás és mentális stimuláció segíthet a kognitív funkciók megőrzésében.
- Támogató terápia: Memóriafejlesztő gyakorlatok, pszichológiai támogatás és családi segítségnyújtás javíthatja a betegek közérzetét, továbbá jól jön a nyelvek tanulása, hangszeren való játszás, és a közösségi csoporthoz való csatlakozás a társadalmi érintkezés növelése érdekében.
- Kísérleti kezelések: Kutatások folynak új gyógyszerekről, például amiloid- és tau-protein elleni terápiákról.
Az életminőség javítása
A legsúlyosabb, amivel a betegnek szembe kell fordulni, az az, hogy saját maga is észleli, hogy valami nincs rendben vele vagy hogy valami történt, amire nem emlékszik. Ez a tudat szorongást és nyugtalanságot okoz nála, így a hangulata is rosszabbodik. Itt a környezete is sokat tehet a beteg életminőségének javítása érdekében.
A beteg környezetének támogató hozzáállása csökkentheti a stresszt, segíthet a mentális állapot megőrzésében és javíthatja a mindennapi életminőséget.
- Türelem és megértés: A nyugodt, kedves kommunikáció segíthet csökkenteni a zavartságot és frusztrációt.
- Rutin és biztonságos környezet: Egy megszokott napi rend és rendezett környezet csökkenti a szorongást.
- Mentális és érzelmi stimuláció: Beszélgetés, zenehallgatás, képek nézegetése segíthet a kognitív funkciók fenntartásában.
- Érintés és figyelem: A szeretetteljes gesztusok, például egy ölelés vagy kézfogás, érzelmi biztonságot adhatnak.
Kezelés gyógygombával
Az Alzheimer-kór gyulladással jár, mivel az agyban a mikroglia sejtek túlzott aktivitása miatt krónikus gyulladás alakul ki, ami hozzájárul az idegsejtek károsodásához.
Süngomba
Hogy segíthet a süngomba?
A Hericium erinacea gyulladási fehérjére való hatását vizsgálták a tudósok. (4) Arra jöttek rá, hogy segít csökkenteni az Alzheimer-kórban is jelen lévő agyi gyulladást. Az eredmények szerint a gomba csökkentette a viselkedésbeli változásokat, a memóriazavart és a neuronális károsodást a hippocampusban. (A hippocampus az agy egyik része, amely a memória, a tanulás és az érzelmek szabályozásában fontos szerepet játszik. Az agy közepén található, és kulcsszerepe van az új információk tárolásában és a térbeli tájékozódásban is.) Ezen kívül csökkentette a gyulladást és az oxidatív stresszt is, ami hozzájárult az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítéséhez.
A másik út, ahogy segíthet, a süngomba neurotróf és neuroprotektív hatása. (5) ( Neurotrof: Segíti az idegsejtek növekedését és fejlődését. Neuroprotektív: Védi az idegsejteket a károsodástól.) Serkenti az NGF (idegnövekedési faktort), amely segíti az idegsejtek növekedését és védelmét, és a süngombában található vegyületek fokozzák ennek a faktornek a termelését, így támogatva az idegsejtek regenerálódását. Állatkísérletek és kis létszámú humán vizsgálatok szerint a süngomba javíthatja a memóriát és lassíthatja a kognitív hanyatlást.
Pecsétviaszgomba
Hogy segíthet a pecsétviaszgomba- ganoderma az Alzheimer kórnál? (6) Egy csoport Alzheimer kóros patkányoknak adtak pecsétviaszgombát 6 napon keresztül. A másik csoport alzheimer-kóros patkányokkal összehasonlítva a ganodermával kezelt patkányok ügyesebbek voltak, mert kevesebb idő alatt találták meg a rejtett platformot a vízlabirintusban, ami azt jelzi, hogy jobban tudtak tanulni, tájékozóodni és emlékezni. Összességében a G. lucidum használata ígéretesnek tűnik a magas koleszterinszint által kiváltott Alzheimer-kór fejlődési folyamatának ellensúlyozásában.
Ezenkívül mindkét gomba jótékony hatást gyakorol az általános közérzetre, nyugtat, javítja az emésztési problémákat és elősegíti a jobb alvást.
Diagnosztizálásához az orvosok kórtörténetet, mentális állapotteszteket, fizikai és neurológiai vizsgálatokat, diagnosztikai teszteket (Alzheimer-kór teszt) és agyi képalkotást használhatnak.
Előfordulása
Az Alzheimer-szövetség jelentése szerint az aránya lényegesen nagyobb a nők körében. A korábban készült éves jelentés szerint a kialakulásának élethosszig tartó kockázata a nők esetében nagyjából 1:5. A férfiak esetében az arány ennek a fele, 1:10. A nők magasabb arányának egyik oka az, hogy a nők általában tovább élnek. Az életkort tartják a legnagyobb kockázatnak a kialakulásában.
Leggyakrabban az idősebb felnőtteket érinti, de a 30-as vagy 40-es éveikben járó emberekre is veszéllyel lehet. Fiatalkori Alzheimer-kór akkor lép fel, ha a beteg 65 évnél fiatalabb – azonban gyermekkori Alzheimer-kór is ismeretes.
Az oktatás szerepe
Összefüggés van a magasabb iskolai végzettség és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázata között. A magas szintű oktatás fiatal kortól kezdve másképp alakíthatja az agyat. Az új dolgok tanulása több kapcsolatot hoz létre a neuronok között, és ellenállóbbá teheti az agyat a károsodásokkal szemben.
Soha nem késő tanulni valami újat és bővíteni közösségi kapcsolatait. A csoportos tevékenységek végzése vagy több társasági kapcsolat szintén csökkentheti a kockázatot.
Fontolja meg a következő dolgokat, amelyek különösen jót tesznek az agynak:
- Tanulás (pl. nyelvek)
- Hangszereken játszani
- Közösségi csoportokhoz való csatlakozás a társadalmi érintkezés növelése érdekében
Az Alzheimer-kór a vezető halálokok közé tartozik
Az Alzheimer-szövetség kijelenti, hogy az Alzheimer-kór a hatodik vezető halálozási ok az Egyesült Államokban. A 65 éves kor felettiek közül körülbelül 1 ember hal meg Alzheimer-kórban vagy a demencia más formájában. A magas vérnyomás, a szív illetve érrendszeri betegség, a cukorbetegség és a COVID sem befolyásolja a betegséget. Az Alzheimer-kór visszafordítása jelenleg nem lehetséges, az újabb kezelések azonban lelassíthatják a progresszióját. Az új tanulmányok ígéretes eredményeket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a jövőben visszafordítható az Alzheimer-kór.
A várható élettartam változó
Nehéz megjósolni, meddig fog élni valaki, aki Alzheimer-kórban szenved. Nagyon sok tényező határozza meg a diagnózis után várható élettartamot.
Az a szakasz, amelyben egy személy diagnózist kap, befolyásolja a várható élettartamot. Az Alzheimer-kór előrehaladása is személyenként változik. A kor és idő előrehaladtával a tünetek erősödhetnek, ezért további vizsgálatok elvégzése szükséges.
Becslések szerint az emberek átlagosan 4-8 évig élnek a diagnózis után. Vannak emberek, akik akár 20 évig is élnek az Alzheimer-kór halál bekövetkezése előtt.
Összegezve
Az Alzheimer-kór egy gyógyíthatatlan betegség, mely a demencia egyik leggyakoribb formája. Progresszív betegség, átlagosan 4-20 év a várható élettartam a diagnózis után. Kezelésével enyhülhetnek a tünetek, valamint lassítható a folyamat. Egyes készítményekkel, amelyek a szellemi egészségünk megőrzésére szolgálnak visszaszorítható a betegség lefolyása, viszont megállítani vagy visszafordítani nem lehet.
Tudományos háttér:
- http://www.alz.org/alzheimers_disease_what_is_alzheimers.asp
- https://www.healthline.com/health/alzheimers-disease-symptoms
- https://www.alz.org/alzheimers-dementia/facts-figures
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10094689/
- https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10650066/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32464001/
https://www.healthline.com/health/alzheimers-disease-symptoms
https://www.healthline.com/health/alzheimers/reverse-alzheimers
