A stresszes hétköznapok nagyban hozzájárulnak az alvászavar kialakulásához. Stressz eredetileg egy orvosi szakkifejezés volt, ami a szervezet külső ingerekre adott reakcióját jelentette. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.
Az alvászavarok legtöbbször valamilyen testi vagy pszichiátriai betegséghez, illetőleg valamely pszichés problémához társulnak. Ritkábban önálló jelenségként is előfordulhatnak.
Az alvászavar legtöbbször elalvási- átalvási zavarként, illetve korai ébredésként, vagy ezek kombinációjaként jelentkezik. Mindemellett léteznek speciális alvászavarok. Például a narkolepszia (hirtelen, rohamokban jelentkező, váratlan álomba merülés a nap legkülönbözőbb időszakában), vagy a szomnambulizmus (alvajárás) stb.
A csökkent, illetve nehezített alvást, álmatlanságot inszomniának, a fokozott alvástevékenységet hiperszomniának nevezzük. Nagyon gyakran egyszerre mindkét jelenség jellemzi az alvászavarral küszködő embert. Aki éjszaka nem képes kipihenni magát, nem tud aludni, nappal általában fáradékonyabb, álmosabb, gyakran a nappali órákban alszik
Tegyünk jó alvással az egészségünkért! De hogyan? Könnyű lenne a fenti kérdésre azt válaszolni, hogy egyszerűen csak aludjunk eleget. Azért ennél lényegesen komplexebb ez a témakör. Erre az évek múlásával jön rá egyre inkább mindenki. Ha nem kell számolni speciális egészségügyi kondíciókkal, akkor az idő…
Folytatás
A szezonális depresszió az évszakok változásaihoz kapcsolódó depresszió, mivel minden évben körülbelül ugyanabban az időszakban jelentkezik. Az erre hajlamos embereknél már ősszel jelentkeznek és a téli hónapokban folytatódnak. Nem csak a sötét időszakban fordulhat elő, de jellemzően tavasszal és nyáron ritkán fordul elő. Mit tehetünk…
Folytatás